Zsoltárok/ Dr. Berki Feriz protopresbyter atya fordításában

  1. ZSOLTÁRI KATHIZMA

1. zsoltár

Boldog az a férfiú, aki nem jár a gonoszok tanácsában és a bűnösök útján nem áll és a csúfolódók székében nem ül, hanem az Úr törvényében leli kedvét és az Ő törvényén elmélkedik nappal és éjjel. Olyanná lesz ő, mint a vizek mentén ültetett fa, amely idejében megtermi a maga gyümölcsét és levele nem hervad el; és bármit tesz is, sikerül néki. Nem így a gonoszok, nem így! Hanem olyanok lesznek ők, mint a pelyva, melyet elragad a szél a föld színéről. Azért nem állhatnak meg a gonoszok az ítéletkor, sem a bűnösök az igazak tanácsában. Mert ismeri az Úr az igazak útját és a gonoszok útja elvész.

2. zsoltár

Miért zúgolódnak a nemzetek és a népek miért készülődnek hívságokra? Megjelentek a föld királyai és a fejedelmek egybegyülekeztek az Úr ellen, az Ő Felkentje ellen. Szakítsuk szét kötelékeinket és dobjuk le magunkról igájukat. A mennyekben Lakozó kineveti őket és az Úr kigúnyolja őket. Akkor majd haragjában szól hozzájuk és felindulásában megriasztja őket. Én pedig királlyá lettem Őáltala a Sionon, az Ő szent hegyén, hogy kihirdessem az Úr parancsolatát. Az Úr szólott énhozzám: Fiam vagy te, a mai napon szültelek téged. Kérd tőlem és néked adom a nemzeteket örökségül és birtokodul a földnek határait. Pásztorold őket vasvesszővel, mint a fazekas edényeit zúzd össze őket. Most pedig, óh királyok, térjetek észre, legyetek okosak, földnek minden bírái. Szolgáljatok az Úrnak félelmében és örvendezzetek Néki rettegésben. Hallgassatok a tanításra, nehogy megharagudjék az Úr és elvesszetek az igaz útról. Midőn hirtelen fellobban haragja, boldogok mindazok, akik Őbenne bíznak.

3. zsoltár

Uram, hogy megsokasodtak bántalmazóim! Mily sokan támadnak reám! Sokan mondják az én lelkemnek: nincsen számára szabadítás az ő Istenénél. De Te, Uram, oltalmazóm, dicsőségem vagy és fölemeled az én fejemet. Hangommal kiáltottam az Úrhoz és meghallgatott engem az Ő szent hegyéről. Én pedig elaludtam és álmodtam; fölkeltem, mert az Úr oltalmaz engem; nem félek ezernyi néptől sem, amely köröskörül együtt támad reám. Kelj föl, Uram, ments meg engem, én Istenem! Mert Te eltapostad mindazokat, akik igaztalanul ellenem fordultak, összetörted a bűnösök fogait. Az Úré az üdvözítés és a Te népeden a Te áldásod. Dicsőség…

4. zsoltár

Midőn hívtam Őt, meghallgatott engem az én igazságom Istene. Szorongattatásomban tágas teret adtál nékem; könyörülj rajtam és hallgasd meg imádságomat. Embernek fiai, meddig lesztek keményszívűek? Miért szeretitek a hiábavalóságot és keresitek a hazugságot? Tudjátok meg, hogy az Úr csodálatosan cselekedett az Ő kegyeltjével; az Úr meghallgat engem, midőn Őhozzá kiáltok. Haragudjatok, ámde ne vétkezzetek; szóljatok szívetekben és fekvőhelyeteken csillapodjatok. Áldozzátok az igazság áldozatát és bízzatok az Úrban. Sokan mondják: Kicsoda mutatja meg nekünk a javakat? Megjelöltetett mirajtunk a Te orcádnak világossága, Urunk. Nagyobb örömet adsz így szívemnek, mint amikor ők búzában, borban és olajban dúskálnak. Békességben fekszem le és alszom el, mert egyedül Te, uram, tartasz engem reménységben.

5. zsoltár

Szavaimat hallgasd meg, Uram, értsd meg kiáltásomat. Figyelj föl könyörgésem hangjára, én Királyom és Istenem. Mert Hozzád imádkozom. Uram, reggel halld meg hangomat. Reggel megjelenek Előtted és reám tekintesz; mert nem olyan Isten vagy Te, aki a törvénytelenséget akarja. Nem tartózkodhat közeledben cselszövő, sem a törvénytelenek nem állhatnak meg a Te színed előtt. Gyűlölöd mindazokat, akik törvénytelenséget cselekszenek, elpusztítod mindazokat, akik hazugságot szólnak. A vérontó és alattomos férfiút utálja az Úr, én azonban a Te irgalmasságod sokasága által bemegyek a Te házadba, leborulok szent templomod előtt a Te félelmedben. Uram, vezess engem a Te igazságodban ellenségeim miatt, irányítsd Tefeléd az én utamat. Mert nincsen az ő szájukban igazság, az ő szívük hívságos. Nyitott sírbolt az ő torkuk, nyelvükkel hízelkednek. Ítéld meg őket, Isten, essenek el saját rágalmaik által; gonoszságaik sokasága miatt taszítsd el őket, mert megkeserítettek Téged, Uram. És örvendezzenek mindazok, akik Tebenned reménykednek; mindörökké vígadnak és Te közöttük lakozol és büszkélkednek Tebenned mindazok, akik szeretik a Te nevedet. Mert Te megáldod az igazat, Uram, mint pajzzsal veszel minket körül jóakaratoddal.

6. zsoltár

Uram, felindulásodban ne feddjél meg engem és haragodban ne büntess meg engem. Irgalmazz nékem, Uram, mert erőtlen vagyok. Gyógyíts meg, Uram, mert megrendültek az én csontjaim és lelkem is megrendült, Te pedig, Uram meddig? Térj hozzám, Uram, szabadítsd meg lelkemet, üdvözíts engem a Te irgalmadért. mert a halálban nincsen, aki megemlékeznék Rólad; és az alvilágban kicsoda fog magasztalni Téged? Elfáradtam sóhajtozásomban, minden éjjel áztatom ágyamat, könnyeimmel önözöm fekhelyemet. Elhomályosult a szemem haragod miatt, összeomlottam ellenségeim között. Távozzatok tőlem, ti törvénytelenséget cselekvők, mert meghallgatta az Úr sírásom hangját. Meghallgatta az Úr az én könyörgésemet, az Úr elfogadta imádságomat. Megszégyenülnek és nagyon megrendülnek minden ellenségeim, meghátrálnak és hamarosan nagyon megszégyenülnek. Dicsőség…

7. zsoltár

Én Uram Istenem, Tebenned reménykedem; ments meg engem minden üldözőmtől és szabadíts meg engem, nehogy elragadja, mint oroszlán az én lelkemet, nem lévén annak megmentője, sem szabadítója. Én Uram Istenem, ha ezt cselekedtem, ha igaztalanság van a kezemben, ha rosszal fizettem azoknak, akik velem rosszat tettek, essem el ellenségeim által élettelenül. Üldözze az ellenség az én lelkemet és érje el és tapossa a földre életemet és dicsőségemet tegye a por lakójává. Kelj föl, Uram, haragodban, emelkedj föl végkép ellenségeim fölé. Serkenj föl, én Uram Istenem, parancsoddal, melyet határoztál és a népek gyülekezete vesz körül Téged és fölötte térj vissza a magasságba. Az Úr ítélkezik a népek fölött; ítélj meg engem, Uram, igazságom és ártatlanságom szerint. Érjen véget pedig  a bűnösök gonoszsága és vezesd az igazt, óh Isten, aki vizsgálod a szíveket és  a veséket. Igazságos az én segítségem az Úrtól, aki üdvözíti az egyenes szívűeket. Az Isten igazságos Bíró és erős és hosszantűrő, aki nem gerjed haragra minden napon. Ha meg nem tértek, kiélesíti a kardját, íját pedig kifeszítette és előkészítette azt. Előkészítette benne a halál eszközeit, nyilait tűzzel munkálta meg. Íme, aki igaztalanságot fogant, fájdalmakat hordozott és törvénytelenséget szült. Vermet nyitott és ásott mélyre, de maga esik a gödörbe, amelyet készített. Fájdalma visszatér az ő fejére és igaztalansága a feje tetejére hull. Megvallom az Urat az Ő igazságossága szerint és énekelek a magasságos Úr nevének.

8. szoltár

Urunk, mi Urunk, mily csodálatos a Te neved az egész földön! Mert fennséged az egek fölé emelkedett. Kisdedek és csecsemők szájából szerzettél dicséretet, ellenségeid miatt, hogy elpusztítsd az ellenséget és a bosszúállót. Mert látom az egeket, ujjaidnak műveit, a holdat és a csillagokat, melyeket oda erősítettél. Micsoda az ember, hogy megemlékezel róla? Vagy micsoda az ember fia, hogy reátekintesz? Kevéssel tetted őt kisebbé az angyaloknál, dicsőséggel és tisztességgel koszorúztad meg őt és kezeidnek művei fölé helyezted. Mindeneket az ő lábai alá vetettél: a juhokat és a barmokat mind, sőt még a mező állatait, az ég madarait és a tenger halait is, melyek járják a tengerek ösvényeit. Urunk, mi Urunk, mily csodálatos a Te neved az egész földön.

Dicsőség…

  • 2. ZSOLTÁRI KATHIZMA

9. zsoltár

Vallomást teszek Rólad, Uram, teljes szívemből; elbeszélem minden csodálatos dolgaidat. örvendezem és vigadok Tebenned, énekelek a Te nevednek, óh Magasságos. Meghátrálnak ellenségeim, elerőtlenednek és elpusztulnak a Te orcád elől. Mert véghezvitted ítéletemet és megítéltetésemet. Trónra ültél, hogy igazságot szolgáltass. Megfeddted a nemzeteket és elpusztult a gonosz; nevüket kitörölted mindörökre és mindörökkön örökké. Az ellenség pallosai végkép elpusztultak és városait leromboltad; emlékük elveszett a hírükkel együtt. De az Úr mindörökre megmarad, ítéletre készítette elő az Ő trónját és Ő igazsággal ítéli meg a földkerekséget, egyenesen ítélkezik a népek fölött. Ezért menedéke  lett a Úr a szegényeknek, segítője a szorongattatás idején. És reménykednek Tebenned azok, akik ismerik a Te nevedet, mert nem hagytad el azokat, akik keresnek Téged, Uram. Énekeljetek az Úrnak, aki a Sionon lakozik, hirdessétek a nemzetek között az Ő nagy tetteit. Mert számonkérve vérüket, megemlékezik róluk és nem feledkezik meg a szegények könyörgéseiről. Irgalmazz nékem, Uram, lásd meg ellenségeimtől való megaláztatásomat, Te, aki fölemelsz engem a halál kapuiból, hogy kikiáltsam minden dicséreteidet Sion leányának kapuiban és örvendezzem szabadításodon. Belesüllyedtek a nemzetek a romlásba, melyet maguk készítettek; ugyanaz a csapda, melyet maguk elrejtettek, megfogta lábukat. Megismerteti magát az ítélkező Úr, a tulajdon kezemunkája által esett csapdába a bűnös. Térjenek az alvilágba a bűnösök, minden nemzetek, amelyek elfelejtik az Istent. Mert nem megy végleg feledésbe a szegény; a nyomorultak állhatatossága nem vész el örökre. Kelj föl, Uram, ne hatalmaskodjék az ember; ítéltessenek meg a nemzetek a Te színed előtt. Állíts, Uram, törvényhozót föléjük, hadd tudják meg a nemzetek, hogy csak emberek ők. Miért állsz, Uram, távol, miért vetsz meg szorongattatások idején? Míg a gonosz gőgösködik, ég a szegény; foglyul esnek a fondorlatoknak, amelyeket kigondoltak. Mert dicsekedik a bűnös az ő lelkének kívánságaiban és az igaztalanságot cselekvő áldást nyer. Ingerli az Urat a bűnös és haragjának sokaságát nem veszi észre, mert nincs Isten őelőtte. Járhatók az útjai minden időben, messze elkerülik őt ítéleteid, minden ellenségén diadalmaskodik. Mert ezt mondta a szívében: Meg nem ingok, nemzedékről nemzedékre baj nélkül leszek. Átokkal van tele a szája és keserűséggel és álnoksággal, nyelve alatt fáradtság és fájdalom. Lesben ül a gazdagokkal a rejtekhelyeken, hogy megölje az ártatlant, szemei a nyomorultra leselkednek. Lappang a rejtekhelyen, mint az oroszlán az ő barlangjában, hogy elragadja és elhurcolja a szegényt. Kelepcéjében megalázza őt, lekuporodik és leborul, míg hatalmába ejti a szegényeket. Mert ezt mondta a szívében: Megfeledkezett az Isten, elfordította orcáját, hogy ne lásson többé. Kelj fel, én Uram Istenem, emelkedjék fel a Te karod, és ne feledkezzél meg szegényeidről végképpen. Miért ingerelte fel a gonosz az Istent? Mert ezt mondta a szívében: nem kéri számon. De Te látod, mert megérted a fájdalmat és a felindulást, hogy a kezedbe adassanak azok. Reád hagyatkozik a szegény, az árvának Te vagy a segítője. Zúzd össze a bűnösöknek és a gonoszoknak karját, kérd számon a bűnét, hogy az ne legyen többé. Uralkodik az Úr mindörökkön örökké. Elpusztultok, ti pogány nemzetek, az Ő földjéről. A nyomorultak sóhajtását meghallgatta az Úr, szívük készségére felfigyelt a füle, hogy igazságot szolgáltasson az árvának és az elnyomottnak, s hogy ne fuvalkodjék fel többé ember a földön.

10. zsoltár

Az Úrban bíztam; hogyan mondhatjátok hát az én lelkemnek: bujdoss el a hegyekbe, mint a madár? Mert íme a bűnösök már felajzották az íjat, előkészítették a nyilakat a tegezükben, hogy lenyilazzák a homályban az egyenes szívűeket. Mert amiket szerzettél, lerontották; az igaz pedig mit tett? Az Úr az Ő szent templomában van; Úr Ő, a mennyben van az Ő trónja. Szemei a nyomorultra tekintenek, szempillái vizsgálják az emberek fiait. Az Úr megpróbálja az igazat és a gonoszt, aki pedig az igazságtalanságot szereti, a tulajdon lelkét gyűlöli. Esőként hullat az Úr a bűnösökre csapdákat, tűz és kénkő és vihar lehellete az ő poharuk tartalma. mert igazságos az Úr és az igaz cselekedeteket szereti és az egyenességre tekint az Ő orcája.

11. zsoltár

Ments meg engem, Uram, mert megfogyatkozott a kegyes, mert elfogyott az igazság az emberek fiai közül. Hívságokat szól mindenki a felebarátjához, hamis ajkak más-más szívvel szólnak. Irtson ki az Úr minden hamis ajkat és fennhéjázó nyelvet és azokat, akik ezt mondják: Győzzük a nyelvünkkel, velünk vannak ajkaink; kicsoda lehet úrrá mirajtunk? A szegények gyötrelmeiért és a nyomorultak sóhajtásaiért most fölkelek, – ezt mondja az Úr, – szabadítására kelek annak, aki áhítozik utána. Az Úr beszédei tiszta beszédek, a földre jutva olyanok, mint a tűzben hétszer megpróbált ezüst. Te, Uram, őrizz meg minket és tarts meg minket e nemzedéktől és mindörökké. Köröskörül gonoszok járnak, de Te a Te magasztosságod szerint becsülöd meg az emberek fiait.

12. zsoltár

Meddig feledkezel meg rólam, Uram, teljesen? Meddig fordítod el orcádat éntőlem? Meddig viaskodjam lelkemben és szenvedjek fájdalmakat szívemben naponként? Meddig emelkedik fölém az én ellenségem? Tekints reám és hallgass meg engem, én Uram Istenem. Világosítsd meg szememet, nehogy a halálba elaludjak; hogy ne mondhassa ellenségem: erőt vettem őrajta. Szorongatóim örvendeznének, ha meginognék. De én a Te irgalmadban reménykedem, örvendezik az én szívem a Te üdvözítésedben. Énekelek az Úrnak, az én jótevőmnek és zengedezek a magasságos Úr nevének.

13. zsoltár

Azt mondta szívében az esztelen: nincs Isten. Romlottak, utálatosak lettek tetteikben; nincs, aki jót cselekednék, nincs egyetlen egy sem. Az Úr letekintett a mennyből az emberek fiaira, hogy lássa, van-e még értelmes és Istent kereső. Mindnyájan elhajoltak, együttesen elfajultak; nincs, aki jót cselekednék, nincs egyetlen egy sem. Hát nem esztelenek mindazok, akik törvénytelenséget művelnek? Akik eszik az én népemet, eszik, mint a kenyeret, az Úrhoz nem fohászkodtak. Ott rettennek majd meg félelemmel, ahol nincs félelem; mert Isten az igaz nemzedékkel van. A szegények szándékát megszégyenítettétek, de az Úr az ő reménysége. Kicsoda adja meg a Sionról Izráel szabadulását? Amikor visszahozza az Úr az Ő népének foglyait, vigadjon Jákob és örvendezzék Izráel. Dicsőség…

14. zsoltár

Uram, kicsoda tartózkodhat a Te hajlékodban és kicsoda lakozhat a Te szent hegyeden? Aki feddhetetlenül jár és igazságot cselekszik, aki igazat szól az ő szívében, aki nem rágalmazott a nyelvével, sem rosszat nem tett felebarátjának, sem gyalázatot nem hozott rokonaira, ami megvetéssel tekint a gonoszra, de becsüli azokat, akik félik az Urat; aki felebarátjának tett esküjét meg nem változtatja; aki nem adta pénzét uzsorakamatra és nem fogadott el vesztegetést ártatlanok ellen. Aki így cselekszik, nem rendül meg mindörökké.

15. zsoltár

Őrizz meg engem, Uram, mert Tebenned reménykedem. Ezt mondtam az Úrnak: Uram vagy Te nékem, mert javaimra nincs szükséged. A szentekben, kik az Ő földjén vannak, csodálatossá tette minden szándékát. Megsokasodtak betegségeik azoknak, akik mással siettek összeállni. Én nem veszek részt többé véres gyülekezeteikben, sem a nevükről meg nem emlékezem ajkaimmal. Az Úr az én örökségem és poharam osztályrésze; Te juttatod nékem az én örökségemet. A mérőkötelek nékem kies helyre estek és örökségem igen kedves nékem. Áldom az Urat, aki értelmet adott nékem, még éjjelenként is erre intnek veséim. Magam előtt láttam az Urat mindenkor, mivel jobbomon van, hogy meg ne inogjak. Ezért örvendezik a szívem és vigadozik a nyelvem és testem is reménységben lakozik, mert nem hagyod lelkemet az alvilágnak és nem engeded, hogy híved romlást lásson. Megismertetted énvelem az élet útját, örömmel töltöttél el orcád által, jobbodon végtelen gyönyörűségek vannak.

16. zsoltár

Hallgasd meg, Uram, igazságomat, figyelj föl könyörgésemre, mely nem álnok ajkakról való. Színed elől jöjjön megigazító ítéletem, szemeim lássák meg az egyenességet. Megvizsgáltad a szívemet, meglátogattál éjjel, tűzben megpróbáltál és nem volt bennem igaztalanság. Ne hirdesse szám az emberek műveit, ajkaid igéi miatt tartottam meg én a kemény utakat. Vezesd lépteimet a Te ösvényeiden, hogy meg ne inogjanak az én lépteim. Én kiáltottam Hozzád, mert meghallgatsz engem, Isten. Hajtsd hozzám füledet és hallgasd meg beszédeimet. Csodáltasd meg irgalmadat, ki megszabadítod a Benned reménykedőket azoktól, akik szembeszegülnek a Te jobbodnak. Őrizz meg engem, mint szemed fényét, szárnyaid takarójával rejts el engem a gonoszok elől, kik gyötörnek engem. Ellenségeim körülfogták lelkemet, javaikat elzárták, szájuk gőgösen beszél. Miután kivetettek, most körülvettek engem és szemükkel azt lesik, hogy földre terítsenek. Úgy leselkednek reám, minta zsákmányolásra kész oroszlán és mint a rejtekén megbúvó oroszlánkölyök. Kelj föl, Uram, előzd meg és terítsd le őket! Szabadítsd meg az én lelkemet a gonosztól, pallosodat a Te kezed ellenségeitől. Uram, elűzve őket a földről, oszlasd szét őket még életükben. És teljék meg a gyomruk azzal, amit félretettél nekik és fiaik is lakjanak jól vele és a maradékot hagyják meg csecsemőiknek. Én pedig igazságban látni fogom orcádat és jóllakom dicsőséged látásával. Dicsőség…

3. ZSOLTÁRI KATHIZMA

17. zsoltár

Szeretlek, Uram, én erősségem; az Úr az én szilárdságom, menedékem és szabadítóm. Az én Istenem a segítőm és Őbenne reménykedem; pártfogóm Ő, üdvösségem ereje és oltalmazóm. Dicsérve hívom segítségül az Urat és megszabadulok ellenségeimtől. Körülfogtak engem a halál fájdalmai, a törvénytelenség árjai megrémítettek engem, az alvilág fájdalmai vettek engem körül, elértek engem a halál hurkai. Gyötrődésemben az Urat hívtam és az én Istenemhez kiáltottam. Meghallotta szent templomából az én hangomat és az Őhozzá szóló kiáltásom a fülébe jutott. És megrendült és reszketett a föld és a hegyek alapjai megremegtek és megrendültek, mert haragudott az Isten. Füst szállott fel haragjában és arcáról tűz lángolt fel, parázs gyúlt fel tőle. Meghajlította az eget és alászállott és homály volt a lábai alatt; Kerubokon szállt és repült, repült a szeleknek szárnyán. A sötétséget rejtekévé tette, körülötte sátorként voltak a sötét vizek a levegő fellegeiben. Az Előtte lévő ragyogásból felhők jöttek elő, jégeső és izzó parázs. És mennydörgött az égből az Úr és a Magasságos hangot adott. És kilőtte nyilait és szétszórta őket és megsokasította a villámokat és megrendítette őket. Láthatóvá lettek a vizek forrásai és feltárultak a földkere4kség alapjai a Te dorgálásodtól, Uram, haragod lehelletének fúvásától. Lenyúlt a magasságból és fölvett engem, magához emelt a nagy vizekből. Megmentett engem erős ellenségeimtől és gyűlölőimtől, kik hatalmasabbak nálam. Reám törtek szenvedésem napján, de az Úr volt az én támaszom és kivezetett engem tágas helyre; megmentett, mert kedvére való voltam. Az Úr igazságom szerint bánik velem és kezeimnek tisztasága szerint fizet meg nékem; mert megőriztem az Ő útjait és nem pártoltam el az én Istenemtől; mert minden parancsolatai előttem vannak és rendeléseit nem vetettem el magamtól. Feddhetetlenül Vele vagyok és őrizkedem törvénytelenségemtől. Az Úr igazságom szerint bánik velem és kezeimnek tisztasága szerint az Ő szemei előtt. A kegyeshez kegyes vagy és az ártatlan férfiúhoz ártatlan, a tisztához tiszta vagy és a ravasznak eszén túljársz. Mert megszabadítod a megalázott népet és a gőgösek szemét megalázod. Mert Te adsz világosságot szövétnekemnek és Istenem, Te teszed fényessé sötétségemet. Általad kiszabadulok a rablók tanyájából, Istenemmel a kőfalon is áthágok. Az én Istenem útja feddhetetlen, az Úr szavai színtiszták, oltalmazója Ő mindazoknak, kik Őbenne reménykednek. Mert kicsoda isten az Úron kívül? És kicsoda isten a mi Istenünkön kívül? Isten az, aki felövez engem erővel és feddhetetlenné teszi utamat; olyanná teszi lábamat, mint a szarvasoké és magas helyekre állít engem. Ő tanítja kezeimet a harcra és karjaimat ércíj hajlítására. Te adtad nékem Üdvösségem pajzsát és a Te jobbod oltalmaz engem; a Te nevelésed nagyon fölemelt engem és ez a Te nevelésed tanít engem. Széles teret adtál alám lépteimnek és nem gyöngültek el nyomdokaim. Üldözőbe veszem ellenségeimet és elérem őket és nem térek vissza, míg el nem pusztulnak. Szétzúzom őket, hogy föl sem kelhetnek, elhullanak lábaim alatt. Erővel öveztél fel a harcra, gúzsba kötötted alattam mindazokat, kik ellenem támadtak; ellenségeimet megfutamítottad és gyűlölőimet elpusztítottad. Segítségért kiáltottak, de nem volt megmentőjük; az Úrhoz kiáltottak, de nem hallgattad meg őket. Szétmorzsolom őket, mint a port a szélben, mint az utca sarát, széttaposom őket. Megmentesz engem a nép viszályaitól, nemzetek fejévé teszel meg engem; nép, melyet nem ismertem, szolgál majd nékem, első fülhallomásra engedelmeskedik nékem. Idegen fiak hazudtak nékem, idegen fiak azért kimerültek és letántorodtak ösvényeikről. Él az Úr és áldott az én Istenem és magasztaltassék fel üdvösségemnek Istene. Isten áll bosszút érettem és rendel alám népeket. Szabadítóm vagy ádáz ellenségeimtől, az ellenem támadók fölé emelsz engem, igaztalan férfiútól megszabadítasz engem. Ezért vallomást teszek Rólad a nemzetek között, Uram és énekelek a Te nevednek. Nagy szabadítást ad az Ő királyának és irgalmat cselekszik az Ő felkentjével, Dáviddal és annak magjával mindörökké.

18. zsoltár

Az egek beszélik Isten dicsőségét és kezeinek alkotásait hirdeti az égboltozat. Nap a napnak beszédet mond és éjszaka az éjszakának tudást hirdet. Nem szólással, sem nem szavakkal és nem hallatszik a hangjuk; mégis az egész földön elterjedt az ő szavuk és a földkerekség határáig az ő igéik. Ott állította fel a nap az ő hajlékát és mint vőlegény kilépve a nászcsarnokból, örvendezik, mert hősként futhatja be pályáját. Az égbolt egyik szélén van kijövetele és eljut az égbolt másik széléig; és nincs, aki elrejtőzhetnék az ő heve elől. Az Úr törvénye tökéletes, újjáéleszti a lelkeket; az Úr bizonyságai igazak, bölccsé teszik az együgyűeket. Az Úr rendelései egyenesek, örvendeztetik a szívet; az Úr parancsolata fénylő, megvilágosítja a szemeket. Az Úr félelme tiszta, megmarad mindörökké; az Úr ítéletei igazak, mindenestől igazságosak. Kívánatosabbak az aranynál és a sok drágakőnél és édesebbek a lépesméznél. A TE szolgád bizony megtartja őket, mert megtartásukban bőséges a jutalom. A vétkezéseket ki veheti észre? Az észrevétlenektől tisztíts meg engem és az idegenektől kíméld meg a Te szolgádat. Ha nem uralkodnak el rajtam, feddhetetlen leszek és megtisztulok a nagy bűnömtől. Legyenek mindenkor kedvesek Előtted szájamnak beszédei és szívemnek igyekvése, én Uram, segítőm és megváltóm.

19. zsoltár

 Hallgasson meg téged az Úr a gyötrelem napján, védelmezzen téged Jákob Istenének neve. Küldjön néked segítséget a szentélyéből és a Sionról oltalmazzon téged. Emlékezzék meg minden áldozatodról és égőáldozatodat fogadja szívesen. Adjon néked a te szíved szerint és teljesítse minden szándékaidat. Örvendezünk akkor szabadításodon és a mi Istenünk nevében felmagasztaltatunk. Teljesítse az Úr minden kérésedet. Most tudom, hogy megmenti az Úr az Ő felkentjét, meghallgatja őt az Ő szent egéből; hatalmas tettekben van az Ő jobbjának szabadítása. Ezek harckocsikat, azok lovakat, mi pedig a mi Urunknak Istenünknek nevét emlegetjük. Azok megbilincseltetnek és elesnek, mi pedig fölkelünk és fölegyenesedünk. Urunk, mentsd meg a királyt és hallgass meg minket bármely napon hívunk is Téged segítségül.

20. zsoltár

Uram, a Te erődben örvendezik a király és a Te szabadításodban igen vigadozik. Lelkének kívánságát megadtad néki és ajkainak óhajtását nem tagadtad meg tőle. Mert megelőzted őt javaidnak áldásával, drágakőből való koronát helyeztél az ő fejére. Életet kért Tőled és megadtad néki napjainak örökkétartó hosszát. Nagy az ő dicsősége a Te szabadításod által, dicsőséget és fennséget helyeztél reá. Mert áldást adsz néki mindörökre, megörvendezteted őt a Te orcádnak örömével. Mert a király reménykedik az Úrban és a Magasságos irgalmából meg nem inog. Megtalálja a Te kezed minden ellenségeidet, jobbod megtalálja minden gyűlölőidet. Olyanokká teszed őket haragjában és elnyeli őket a tűz. Gyümölcsüket elpusztítod a földről és ivadékukat az emberek fiai közül. Mert rosszra hajlottak ellened, csapdát gondoltak ki, melyet fel nem állíthatnak; mert Te megfutamítod őket, nyilaiddal eltalálod arcukat. Emelkedj föl, uram, a Te erődben, hogy énekeljük és zengjük a Te hatalmadat. Dicsőség…

21. zsoltár

Istenem, én Istenem, figyelj reám, miért hagytál el engem? Távol vannak üdvösségemtől bűnbeesésem beszédei. Én Istenem, nappal kiáltok és nem hallgatsz meg engem; éjjel is, de hasztalanul. Te pedig a szentélyben lakozol, Izráelnek dicsérete. Tebenned reménykedtek atyáink, reménykedtek és megszabadítottad őket. Tehozzád kiáltottak és megmenekedtek, Tebenned reménykedtek és nem szégyenültek meg. De én féreg vagyok és nem ember, emberek gyalázata és  a nép megvetettje. Mindazok, akik láttak, gúnyolódtak rajtam, szóltak ajkaikkal, csóválták fejüket: reménykedett az Úrban, szabadítsa meg őt, mentse meg, ha akarja őt. Mert Te szakítottál ki engem az anyaméhből, Te vagy az én reménységem anyám emlőitől fogva, Tereád szorulok az anyaméhtől kezdve. Anyám méhétől fogva Te vagy az én Istenem; ne távolodj el tőlem, mert közel a szorongatás  és nincs, aki segítene nékem. Sok tulok vett engem körül, hatalmas bikák fogtak közre engem. Feltátották ellenem a szájukat, mint a ragadozó és üvöltő oroszlán. Mint a víz kiömlöttem és szétszóródtak minden csontjaim. Szívem olyan lett, mint a viasz, mely elolvad bensőmben. Erőm kiszáradt, mint a cserép, nyelvem az ínyemhez tapadt és a halál porába vetettél engem. Mert sok eb vett engem körül, cselszövők tömege fogott közre engem. Átlyukasztották kezeimet és lábaimat, megszámlálták minden csontjaimat; ők pedig néztek és szemléltek engem. Elosztották ruháimat maguk között és köntösömre sorsot vetettek. De Te, Uram, ne tartsd távol tőlem segítségedet, figyelj az én oltalmamra. Mentsd meg a kardtól az én lelkemet és egyetlenemet az ebek kezéből. Szabadíts meg engem az oroszlán szájából és az orrszarvúak szarvától az én alázatomat. Hirdetni fogom a Te nevedet testvéreimnek, a gyülekezet közepette dicsérlek majd Téged. Akik felélik az Urat, dicsérjétek Őt, Jákobnak minden ivadéka, dicsérd Őt. Félje Őt Izráelnek minden ivadéka, mert nem utálta, sem meg nem vetette a szegénynek könyörgését, sem el nem fordította orcáját éntőlem; midőn kiáltottam Hozzá, meghallgatott engem. Terólad szól a dicséretem, nagy gyülekezetben teszek Rólad vallomást; fogadalmaimat megtartom azok előtt, akik félnek Téged. Esznek a szegények és megelégíttetnek és dicsérik az Urat, akik keresik Őt; és élni fog az ő szívük mindörökké. Megemlékeznek és megtérnek az Úrhoz a földnek minden határai. És hódolnak Előtte a népek minden nemzetségei, mert az Úré a királyság és Ő uralkodik a nemzeteken. Ettek és meghódoltak a földnek minden hatalmasai, Őelőtte borulnak le mindazok, akik a földbe szállnak. És az én lelkem Őnéki él és ivadékaim Őnéki szolgálnak. Hirdetni fogja az Urat az eljövendő nemzedék és hirdetni fogják az Ő igazságosságát a születendő népnek, hogy az Úr cselekedte ezt.

22. zsoltár

Az Úr pásztorkodik fölöttem és semmit meg nem tagad éntőlem. Füves helyen ütött tábort nékem, a nyugalom vizének nevelt engem; visszahozta az én lelkemet. Az igazságosság ösvényein vezet engem az Ő nevéért. Mert ha a halál árnyékában járok is, nem félek a rossztól, mert Te velem vagy; a Te vessződ és botod megnyugtatatnak engem. Asztalt terítettél nékem gyötrőim szemeláttára, fejemet bekented olajjal és poharad megrészegít engem, mint a legjobb bor. És a Te irgalmad követ engem életemnek minden napjain és az Úrnak házában lakozom a napok hosszáig.

23. zsoltár

Az Úré a föld és annak népessége, a földkerekség és annak minden lakói. Ő alapozta meg azt a tengerek fölött és a folyók fölött Ő erősítette meg. Kicsoda megy fel az Úr hegyére és kicsoda áll meg az Ő szent helyén? Az, akinek a kezei ártatlanok és szíve tiszta, aki nem adta lelkét hiábavalóságokra és nem esküdött csalárdságot felebarátjának. Áldást nyer az Úrtól és könyörületet az ő üdvözítő Istenétől. Ez azoknak nemzetsége, akik keresik az Urat, akik keresik Jákob Istenének orcáját. Emeljétek föl kapuitokat ti fejedelmek és emelkedjetek föl ti örökkévaló kapuk és bemegyen a dicsőség Királya. Kicsoda ez a dicsőség Királya? A hatalmas és erős Úr, az Úr, aki erős a háborúban. Emeljétek föl kapuitokat ti fejedelmek és emelkedjetek föl ti örökkévaló kapuk és bemegyen a dicsőség Királya. Kicsoda ez a dicsőség Királya? A seregek Ura, Ő a dicsőség Királya. Dicsőség…

4. ZSOLTÁRI KATHIZMA

24. zsoltár

Hozzád emelem, Uram, lelkemet; Istenem, Tebenned bízom, meg ne szégyenüljek; ne nevessenek rajtam ellenségeim. Hiszen senki sem szégyenül meg, aki Téged vár; azok szégyenülnek meg, akik hívságosan törvénytelenséget cselekszenek. Uram, ismertesd meg velem a Te utaidat és ösvényeidre taníts meg engem. Vezess engem a Te igazságodra és taníts arra engem, mert Te vagy az én üdvözítő Istenem és egész nap Téged vártalak. Emlékezz meg, Uram a Te könyörületedről és irgalmadról, mert öröktől fogva vannak azok. Ifjúságom bűneiről és tudatlanságomról ne emlékezz meg; a Te irgalmasságod szerint emlékezz meg rólam, a Te jóságodért, Uram. Jóságos és pártatlan az Úr; ezért eligazítja az úton tévedezőket. A szelídeket igazságban vezeti és megtanítja a szelídeket az Ő útjaira. Az Úrnak minden útja irgalom és igazság azoknak, akik az Ő szövetségét és bizonyságait keresik. A Te nevedért, Uram, könyörülj bűnömön, mert sok az. Ki az az ember, aki féli az Urat? Eligazítja őt az úton, amelyet választott. Az ő lelke a jók között lakozik és magva örökölni fogja a földet. Erőssége az Úr az Őt félőknek és az Ő szövetségét kinyilatkoztatja nekik. Szemeim mindenkor az Úrra tekintenek, mert Ő ragadja ki a csapdából lábaimat. Tekints reám és irgalmazz nékem, mert egyedül vagyok és szegény. Szívemnek gyötrelmei megsokasodtak; nyomorúságomból vezess ki engem. Lásd megalázkodásomat és fáradságomat és engedd el minden bűneimet. Lásd ellenségeimet, hogy megsokasodtak és igaztalan gyűlölettel gyűlölnek engem. Őrizd meg lelkemet és szabadíts meg engem; ne szégyenüljek meg, mert Benned reménykedem. Ártatlanok és igazak hozzám ragaszkodnak, mer Téged vártalak, Uram. Mentsd meg, óh Istenem, Izráelt minden szorongatásából.

25. zsoltár

Tégy nékem igazságot, Uram, mert én ártatlanságomban jártam, hogy az Úrban bízva el ne erőtlenedjem. Próbálj meg engem, Uram és kísérts meg; égesd meg veséimet és szívemet. Mert a Te irgalmad van szemem előtt és a Te igazságodban gyönyörködöm. Nem ültem a hiúság tanácsába és a törvénytelenek közé nem megyek. Gyűlölöm a gonoszok gyülekezetét és istentelenek közé nem ülök. Ártatlanok között mosom meg kezeimet és járok oltárod körül, Uram, hogy hallassék dicsőítő hangom és elbeszéljem minden csodáidat. Uram, szeretem a Te házad ékességét és a Te dicsőséged hajlékának helyét. Ne kárhoztasd el a gonoszokkal együtt az én lelkemet és az én életemet a vérontó férfiakkal, akiknek kezei törvényszegők, jobbjuk pedig megtelt vesztegetésekkel; de én az ártatlanság útját jártam; ments meg engem, Uram és irgalmazz nekem. Lábam helyes úton áll; gyülekezetekben áldalak Téged, Uram.

26. zsoltár

Az Úr az én megvilágosodásom és Üdvözítőm; kitől féljek? Az Úr az én életemnek védelmezője; kitől rettegjek? Amikor a gonoszok ellenem jöttek, hogy testemet egyék, szorongatóim és ellenségeim maguk erőtlenedtek el és estek el. Ha tábort ütnek is ellenem, nem fél az én szívem. Még ha háború támad is ellenem, én akkor is bízom. Egyet kértem az Úrtól és most is azért esedezem: hogy az Ő házában lakozhassam életemnek minden napjaiban. Hogy nézhessem az Úrnak gyönyörűségét és látogathassam az Ő szent templomát. mert elrejtett engem az Ő hajlékában, veszedelmem napján oltalmazott engem hajlékának rejtekében, majd kősziklára emelt föl engem és íme most fölemelte fejemet ellenségeim fölé. Körüljártam és örömáldozatot mutattam be az Ő hajlékában; éneklek és zengedezek az Úrnak. Hallgasd meg, uram, az én hangomat, amellyel kiáltottam; irgalmazz nékem és hallgass meg engem. Hozzád szólott az én szívem: az Urat keresem, Téged keresett az én orcám, Uram, a Te orcádat keresem. Ne fordítsd el orcádat tőlem, ne fordulj el haragodban a Te szolgádtól. Légy a segítőm, ne taszíts el és ne hagyj el engem, Üdvözítő Istenem. Mert ha atyám és anyám elhagytak is, az Úr magához fogadott engem. Adj nékem törvényt a Te utadra, Uram és vezess engem egyenes ösvényen ellenségeim miatt. Ne adj át engem szorongatóim önkényének, mert hamis tanúk támadtak ellenem és az igazságtalanság önmaga ellen hazudott. Hiszem, hogy meglátom az Úr javait az élőknek földjén. Reménykedj az Úrban, légy bátor, szíved erős legyen és reménykedj az Úrban. Dicsőség…

28. zsoltár

Hozzatok az Úrnak, Istennek fiai, hozzatok az Úrnak bárányokat; adjatok az Úrnak dicsőséget és tiszteletet, adjátok meg az Úrnak az Ő nevét megillető dicsőséget, hódoljatok az Úrnak az Ő szent udvarában. Az Őr hangja a vizek felett, dicsőség Istene mennydörgött, az Úr a nagy vizek felett. Az Úr hangja hatalmas, az Úr hangja magasztos. Az Úr hangja magasztos. Az Úr hangja, aki összetöri a cédrusokat és összetöri az Úr a Libanon cédrusait és lenyúzza tőlük Libanont, mint a borjút és olyan lesz a kedveltje, mint az orrszarvúak kölyke. Az Úr hangja, aki széthasítja a tűz lángját, az Úr hangja, aki megremegteti a pusztát és megremegteti az Úr Kádés pusztáját. Az Úr hangja, aki utat jelöl a szarvasoknak és lemezteleníti a tölgyerdőket és az Ő templomában mindenki dicsőséget zengedez. Az Úr az özönvízben lakozik és mint király trónol az Úr mindörökké.  Az Úr erőt ad az Ő népének, az Úr megáldja az Ő népét békességgel.

29. zsoltár

Magasztallak, Uram, mert felkaroltál engem és nem örvendezteted meg ellenségeimet énrajtam. Én Uram Istenem, kiáltottam Hozzád és meggyógyítottál engem. Uram, felhoztad lelkemet az alvilágból, kimentettél engem a sírba menők közül. Énekeljetek az Úrnak, Ő kegyeltjei és emlékezzetek meg az Ő szentségéről. Mert az Ő haragja csak felindulásában van, de élet van az Ő jóakaratában; este még sírás honol, reggel már ujjongás. Én pedig ezt mondtam bőségemben: meg nem rendülök mindörökké. Uram, jóakaratodban erőt adtál szépségemnek, de amikor elfordítottad orcádat, megriadtam. Tehozzád kiáltok, Uram és az én Istenemhez könyörgök: mi haszon van a véremből, midőn alászállok az enyészetbe? Tehet-e Rólad vallomást a por, vagy hirdetheti-e a Te igazságodat? Meghallgatott engem az Úr és irgalmazott nekem, az Úr lett az én segítőm. Jajveszékelésemet örömtánccá változtattad, szétszaggattad zsákruhámat és örömmel öveztél körül, hogy énekeljen Néked az én lelkem és el ne hallgasson. Én Uram Istenem, mindörökké magasztallak Téged. Dicsőség…

30. zsoltár

Tebenned reménykedtem, Uram, soha meg ne szégyenüljek; a Te igazságoddal szabadíts meg és ragadj ki engem. Hajtsd hozzám füledet, siess kiragadni engem; légy nékem védelmező Istenem és mentsváram, hogy megszabadíts engem; légy nékem védelmező Istenem és mentsváram, hogy megszabadíts engem. Mert erősségem és menedékem vagy Te és a Te nevedért vezérelsz és táplálsz engem. Hozz ki engem ebből a csapdából, amelyet elrejtettek nékem, mert Te vagy az én védelmezőm. A Te kezeidbe teszem lelkemet; megváltottál engem, Uram, igazságnak Istene. Gyűlölöd az oktalan hívságok követőit, én azonban az Úrban reménykedem. Örvendezem és vigadok a Te irgalmadban, mert reá tekintettél megaláztatásomra, megszabadítottad a nyomorúságoktól az én lelkemet. És nem adtál engem az ellenség kezébe, hanem tágas helyre állítottad lábaimat. Irgalmazz nékem, Uram, mert gyötörtetem; elhomályosult a bánattól az én szeme, lelkem és egész bensőm. Mert megfogyatkozott fájdalomban az én életem és éveim a sóhajtozásban. Elgyengült az ínségben az én erőm és csontjaim megrendültek. Minden ellenségeimnek gyalázattá lettem és főképpen szomszédaimnak és irtózattá lettem ismerőseimnek; akik megláttak kint, elfutottak tőlem. Feledésbe mentem a szívükben, mint a halott; olyanná lettem, mint az elveszett holmi. Mert hallottam a sok körülöttem lakó sugdolózását, amint egybegyűltek ellenem és azon tanácskoztak, hogy elvegyék életemet. De én Tebenned reménykedem, Uram és mondottam: Te vagy az én Istenem. A Te kezeidben van a sorsom, ments meg engem ellenségeim kezétől és üldözőimtől. Ragyogtasd fel orcádat a Te szolgádra; üdvözíts engem a Te irgalmadban, Uram, ne szégyenüljek meg, mert Téged hívtalak segítségül; szégyenüljenek meg a bűnösök és vitessenek az alvilágba. Némuljanak el a csalárd ajkak, amelyek az igaz ellen gonoszt mondanak gőggel és megvetéssel. Mily nagy a Te jóságod sokasága, Uram, amelyet  a Téged félőknek tartogattál és amelyet azokkal cselekszel, akik Benned reménykednek az emberek fiainak színe előtt. Elrejted őket orcád rejtekébe az emberek háborgatás elől, hajlékodban oltalmazod őket a nyelvek áskálódásától. Áldott az Úr, mert csodálatossá tette az Ő irgalmát  a hatalmas városban. Én ugyan azt mondtam önkívületemben: elvettettem szemeid elől; mégis meghallgattad könyörgésem hangját, amikor Hozzád kiáltottam. Szeressétek az Urat, minden Ő kegyeltjei, mert az igazságot keresi az Úr és megfizet azoknak, akik fölöslegesen gőgösködve cselekszenek. Legyetek bátrak és erős legyen a szívetek mindnyájatoknak, akik az Úrban reménykedtek.

31. zsoltár

Boldogok, akiknek megbocsáttattak törvényszegései és akiknek elfedeztettek bűnei. Boldog az a férfiú, akinek az Úr nem tulajdonít bűnt és akinek szájában nincsen álnokság. Amíg hallgattam, megsenyvedtek csontjaim egész napon át való jajkiáltásomtól. Mert nappal és éjjel reám nehezedett a Te kezed. Nyomorúságba estem midőn tövis fúródott belém. De bűnömet felismertem és törvényszegésemet el nem rejtettem. Mondottam: megvallom magam ellen törvényszegésemet az Úrnak. És Te megbocsátottad bűnöm gonoszságát. Ezért imádkozzék Hozzád minden kegyes ember alkalmas időben; így a nagy vizek áradása nem jut el hozzá. Te vagy nékem menedékem a szorongattatás elől, amely körülvesz engem; örvendezésem vagy nékem, ments meg engem támadóimtól. Intelek és irányítalak az útra, amelyen járj; rajtad tartom szemeimet. Ne legyetek olyanok, mint a ló és az öszvér, amelyekben nincs értelem, hanem kantárral és zablával szorítod állukat, mert másképp nem közelednek hozzád. Sok csapás sújtja a bűnöst, de aki az Úrban reménykedik, azt irgalom veszi körül. Örvendezzetek az Úrban és vigadjatok, ti igazak és büszkélkedjetek mindnyájan, akiknek szíve tiszta.

  • 5. ZSOLTÁRI KATHIZMA

32. zsoltár

Örvendezzetek, igazak, az Úrban, igazakhoz illő a dicséret. Magasztaljátok az Urat citerával, tízhúrú hárfával énekeljetek Néki. Énekeljetek Néki új éneket, szépen énekeljetek, ujjongással. Mert egyenes az Úr beszéde és minden cselekedete hűséggel teljes. Szereti az irgalmasságot és az igazságot, az Úr irgalmával teljes a föld. Az Úr igéje erősítette meg az egeket és szájának lehellete azok minden hatalmát. Mint tömlőbe gyűjtötte egybe a tenger vizeit, tárházakba helyezte a mélységeket. Félje az Urat az egész föld, rettegjenek Tőle a földkerekség minden lakói. Mert Ő szólott és lettek, Ő parancsolt és létrejöttek. Az Úr szétrombolja a nemzetek szándékát, meghiúsítja a népek gondolatait és meghiúsítja a fejedelmek elhatározását; de az Úr akarata mindörökké megmarad, szívének gondolatai nemzedékről nemzedékre. Boldog az a nemzet, amelynek az Úr az Istene, az a nép, amelyet örökségévé választott. Az égből letekintett az Úr és látta minden emberek fiait; lakóhelyéből letekintett a föld minden lakóira, aki egyenként alkotta meg szíveiket és ismeri minden tetteiket. nem menti meg a királyt a nagy haderő, a hőst sem menti meg az ő nagy ereje. Csalódik, aki paripájától várja a szabadulást, nagy erejével az sem menti meg. Íme az Úr szemei azokon vannak, akik félik Őt, akik az Ő irgalmában reménykednek, hogy megmenti a haláltól az ő lelküket és táplálja őket éhínség idején. Lelkünk várja az Urat, mert segítőnk és oltalmazónk Ő. Bizony Őbenne örvendezik a mi szívünk és az Ő szent nevében reménykedünk. Legyen, Urunk, a Te irgalmad mirajtunk, amiképpen bíztunk Tebenned.

33. zsoltár

Áldom az Urat minden időben, dicsérete mindig ajkamon van. Az Úrban dicsekedik az én lelkem. Hallják ezt a szelídek és örvendeznek. Dicsőítsétek az Urat énvelem és magasztaljuk együtt az Ő nevét. Kerestem az Urat és meghallgatott engem és minden gyötrelmeimtől megszabadított engem. Járuljatok Őhozzá és megvilágosodtok és a ti orcátok meg nem szégyenül. Ez a szegény kiáltott és az Úr meghallgatta őt és minden gyötrelmeitől megmentette őt. Őrködik az Úrnak angyala azok körül, akik félik Őt és megszabadítja őket. Ízleljétek és lássátok, hogy jóságos az Úr. Boldog az a férfiú, aki reménykedik Őbenne. Féljétek az Urat, minden Ő szentjei. Mert nincsen nélkülözésük azoknak, akik félik Őt. Gazdagok elszegényednek és éheznek, azok pedig, akik keresik az Urat, semmi jóban nem szűkölködnek. Jertek gyermekeim, hallgassatok reám: az Úr félelmére tanítalak benneteket. Ki az az ember, aki akarja az életet és jó napokat szeret látni? Tartóztasd meg nyelvedet a gonoszságtól és ajkaidat attól, hogy csalárdságot beszéljenek. kerüld a rosszat és cselekedjél jót. Keresd a békességet és kövesd azt. Az Úrnak szemei az igazakon vannak és az Ő fülei azoknak könyörgésén. Az Úr orcája pedig a gonosztevőkön van, hogy kiirtsa a földről az ő emlékezetüket. Kiáltottak az igazak és az Úr meghallgatta őket és minden gyötrelmeiktől megszabadítja őket. Közel van az Úr a töredelmes szívűekhez és megmenti az alázatos lelkűeket. Sokak az igazak gyötrelmei és valamennyitől megszabadítja őket az Úr. Megőrzi az Úr minden csontjaikat és egy sem töretik meg azokból. Gonosz a bűnösök halála és meglakolnak azok, akik gyűlölik az igazt. Megmenti az Úr az Ő szolgáinak lelkét és senki meg nem lakol, aki Őbenne reménykedik. Dicsőség…

34. zsoltár

Ítéld meg, Uram, a hozzám igazságtalanokat, támadj az ellenem támadókra. Ragadj fegyvert és pajzsot és kelj segítségemre; ránts kardot és zárd el üldözőim útját. Mondd az én lelkemnek: Én vagyok a te szabadulásod. Szégyenüljenek meg és hunyászkodjanak meg, kik életemre törnek; forduljanak vissza és szégyenüljenek meg, kik rosszat gondolnak ellenem. Olyanok legyenek, mint a pelyva a szél előtt és az Úr angyala gyötörje őket. Legyen az ő útjuk sötét és síkos és az Úr angyala üldözze őket; mert ok nélkül rejtették ellenem csapdájuk veszedelmét, ok nélkül ócsárolták lelkemet: ejtse el őt a csapda, melyet nem sejt és a tőr, amelyet maga vetett, fogja meg őt és ugyanabba a csapdába essék. Az én lelkem pedig örvendezik majd az Úrban, gyönyörködik az Ő szabadításában. Minden csontjaim így szólnak majd: Uram, kicsoda hasonlatos Hozzád? Megszabadítod a szegényt a nála erősebbek kezéből, a szegényt és a nyomorultat a megrabolóitól. Hamis tanúk támadtak és olyanokat kérdeztek tőlem, amikről nem tudtam. A jót rosszal viszonozták és gyermektelenséget kívántak az én lelkemnek. Én pedig, amikor ők engem bántottak, zsákba öltöztem és böjttel aláztam meg lelkemet és imádságom a keblembe tér vissza. Mint felebarátunknak, mint tulajdon testvérünknek, úgy kedveskedtem nekik, mint gyászoló és szomorkodó, úgy megalázkodtam. És ők örvendeztek és összegyűltek ellenem; összegyűltek ellenem; összegyűltek ellenem a korbácsok és én nem tudtam; szétszakadtak és nem búslakodtak, megkísértettek engem, csúfolással csúfolódtak rajtam, csikorgatták reám fogaikat. Uram, mikor tekintesz le reám? Mentsd meg az én lelkemet gonosztevésüktől, az oroszlántól az én egyetlenemet. Vallomást teszek Rólad, Uram, nagy gyülekezetben, sok nép közepette dicsérlek majd Téged. Ne kárörvendjenek rajtam, kik igaztalanul ellenségesek irántam, kik ok nélkül gyűlölnek engem és reám hunyorgatnak szemeikkel. mert habár békésen szóltak is hozzám, haragos álnokságot gondoltak. Kitátották reám a szájukat, mondván: úgy kell, úgy kell neki; látták szemeink! Láttad ezt, Uram, ne hallgass. Uram, a Te igazságosságod szerint, Uram Istenem, ne kárörvendjenek rajtam. Ne mondhassák szívükben: ez kell, ez kell a mi lelkünknek. Se azt nem mondhassák: elnyeltük őt. Szégyenüljenek meg és hunyászkodjanak meg mindazok, kik örvendeznek az én bajaimon. Szégyenbe és gyalázatba öltözzenek, kik gőgösen szólnak ellenem; vigadjanak és örvendezzenek, kik az én igazságomat akarják és hadd mondják mindenkor: magasztaltassék az Úr! – kik az Ő szolgájának békességét akarják. És nyelvem hirdetni fogja a Te igazságosságodat, egész napon át a Te dicséretedet.

35. zsoltár

Szól a törvényszegő magában, hogy vétkezhessék: nincs az Isten félelme az Ő szemei előtt; mert úgy ügyeskedik, hogy meg ne lássa a törvénytelenséget és meg ne gyűlöljön. Szájának igéi csupa törvénytelenség és álnokság, nem akar okosan jót cselekedni; törvénytelenséget gondol ki fekhelyén, rajta van minden nem jó úton, a rosszat nem veti meg. Uram, a mennyben van a Te irgalmad és igazságod a felhőkig ér. Igazságosságod olyan, mint az Isten hegyei, rendeléseid, mint a nagy mélység, embert és állatot megtartasz, Uram. Hogy megsokasítottad irgalmadat, óh Isten! Az emberek fiai szárnyaid árnyékában találnak oltalmat. Megittasodnak a Te házad bőségétől és gyönyörűséged patakjaival itatod őket. Mert Nálad van az élet forrása, a Te világosságodban látjuk meg a világosságot. Áraszd a Te irgalmadat azokra, kik ismernek Téged és igazságodat az egyenes szívűekre. Ne taposson reám a gőgösök lába és a bűnösök keze ne rendítsen meg engem. Ott esnek el a törvénytelenséget művelők, eltaszíttatnak és többé föl nem kelhetnek. Dicsőség…

36. zsoltár

Ne gerjedj föl a gonosztevők miatt és ne irigyeld azokat, akik törvénytelenséget cselekesznek, mert azok, mint a fű, hamar elszáradnak és mint a pázsit zöldje, hamar elhullanak. Reménykedj az Úrban és cselekedd a jót, lakjad a földet és élvezd annak bőségét. Gyönyörködj az Úrban és Ő megadja szíved kéréseit. Tárd az Úr elé a te utadat és bízzál Őbenne és Ő megcselekszi és mint a világosságot kihozza igazságodat és jogodat, mint a déli verőfényt. Vesd alá magadat az Úrnak és esedezzél Hozzá; ne gerjedj föl az ellen, aki sikerrel járja az útját, sem olyan ember ellen, aki törvénytelenséget cselekszik. mert a gonoszat cselekvők elpusztíttatnak, de akik az Urat várják, azok öröklik majd a földet. Egy kevés idő még és a bűnös nem lesz már, keresed a helyét és nem találod. A szelídek pedig öröklik majd a földet és gyönyörködnek a békesség sokaságában. Leselkedik a bűnös az igazra és fogait csikorgatja reá, de az Úr kineveti őt, mert előre látja, hogy eljön az ő napja. Kardot ragadtak a bűnösök, kifeszítették íjukat, hogy elejtsék a szegényt és a nyomorultat és leöljék az egyenes szívűeket; de kardjuk a saját szívükbe hatol és íjaik összetörnek. Jobb az igaznak a kevés, mint a bűnösöknek a nagy bőségük; mert a bűnösök karjai összetörnek, de az igazakat támogatja az Úr. Ismeri az Úr a feddhetetlenek útjait és örökségük mindörökre megmarad; nem szégyenülnek meg a gonosz időkben és az éhínség napjaiban is jóllaknak. Mert a bűnösök elvesznek, az Úr ellenségei mihelyt felfuvalkodnak és felmagasztaltatnak, mint a füst elenyésznek. Kölcsönt vesz a bűnös és nem adja vissza, az igaz pedig könyörül és adakozik; mert akik áldják Őt, azok öröklik a földet, akik pedig átkozzák Őt, elpusztulnak. Az Úr igazgatja annak az embernek a lépteit, akinek útja a kedvére van; ha elesik, nem zuhan le, mert az Úr fogja a kezét. Ifjú voltam, meg is öregedtem, de még nem láttam igazat elhagyatva, sem ivadékát kenyérért kéregetve. Egész nap irgalmat cselekszik és kölcsön ad és magva áldássá lesz néki. Kerüld a rosszat és cselekedd a jót és megmaradsz mindörökké. Mert az Úr szereti a jogosságot és nem hagyja el az Ő kegyeltjeit, mindörökké megőrzi őket. A törvényteleneket pedig elűzi és a gonoszok magvát kiirtja. Az igazak öröklik a földet és mindörökké lakoznak azon. Az igaznak szája bölcsességet tanul és nyelve igaz ítéletet mind. Istenének törvénye van a szívében és nem botlanak meg léptei. Megfigyeli a bűnös az igazat és igyekszik halálra adni őt, de az Úr nem hagyja őt annak kezében és nem engedi elmarasztalni, amikor ítélkeznek fölötte. Várjad az Urat és őrizd meg útját és Ő felmagasztal téged, hogy örököld a földet és lássad a bűnösök pusztulását. Láttam gonoszt felfuvalkodni és úgy fölemelkedni, mint a Libanon cédrusait; és arra mentem és íme már nem volt meg; kerestem őt és nem találtam a helyét. Őrizd meg az ártatlanságot és nézd az egyenességet, mert van ivadéka a békés embernek. De a törvényszegők valamennyien elpusztíttatnak és a gonoszok ivadékai is kiirtatnak. Az igazak üdvössége pedig az Úrtól van és Ő az oltalmazójuk a szorongattatás idején; megsegíti őket az Úr és megszabadítja őket és megmenti őket a bűnösöktől és üdvözíti őket, mert Őbenne reménykedtek. Dicsőség…

  • 6. ZSOLTÁRI KATHIZMA

37. zsoltár

Uram, felindulásodban ne feddjél meg engem és haragodban ne büntess meg engem. Mert nyilaid belém akadtak és kezed reám nehezedett. Nincs gyógyulás testem számára a Te haragodtól, nincs békesség csontjaimban vétkeim miatt. Megszenvedtem és meggörnyedtem nagyon; egész nap szomorkodva jártam. Mert derekam megtelt fájdalommal és nincs gyógyulása az én testemnek. Megkínoztattam és megaláztattam nagyon, jajgattam szívem keserűsége miatt. Uram, Előtted van minden kívánságom és nincs elrejtve Előtted az én keserűségem. Megrendült az én szívem, erőm elhagyott és szemem világa, az sincs énvelem. Barátaim és felebarátaim szembefordultak velem és atyámfiai messzire állnak tőlem. És tőrt vetettek nékem, akik életemre törnek; és akik rosszat akarnak nékem, hitványságokat beszéltek és egész napon át aljasságokat koholtak. De én, mint a süket, nem hallottam és mint a néma, nem nyitottam meg számat. És olyanná lettem, mint az ember, aki nem hall és akinek szájában nincs ellenmondás. Mert Tebenned, Uram reménykedtem, Te hallgass meg engem, Uram Istenem, mert azt mondottam: csak ne kárörvendjenek az én ellenségeim, hogy amikor lábaim meginogtak, fölém kerekedtek. Mert én készen állok a korbácsra és fájdalmam előttem van szüntelen. Mert megvallom én az én törvényszegésemet és bánkódom bűnöm miatt. Ellenségeim pedig élnek és erősebbek lettek nálam és megsokasodtak azok, akik igaztalanul gyűlölnek engem. Akik a jóért rosszal fizetnek nékem, megrágalmaztak engem, mert üldözik a jóságot. Ne hagyj el engem, én Uram Istenem, ne távolodj el éntőlem. Siess segítségemre, üdvösségemnek Ura! Vers: Ne hagyj el engem, én Uram Istenem, ne távolodj el éntőlem. Siess segítségemre, üdvösségemnek Ura!

38. zsoltár

Ezt mondtam: megőrzöm utaimat, hogy nyelvemmel ne vétkezzem. Számra lakatot tettem, amikor előttem állt a bűnös; süketté lettem és megalázkodtam és hallgattam jóságból, de fájdalmam kiújult. Fölhevült bennem a szívem és igyekezetemben láng gyújt ki. szóltam a nyelvemmel: tudasd velem, Uram, elmúlásomat és hogy mennyi napjaim száma; hadd tudjam, mennyim van hátra. Íme arasznyivá tetted napjaimat és lényem Előtted olyan, mint  a semmi. Így hát minden csak hiábavalóság, minden élő ember. Bizony, mint árnyék jár-kel az ember és hiába háborog; kincseket gyűjt és nem tudja, kinek gyűjti azokat. És most mire várok? Nem az Úrra-é? Tebenned van reménységem. Ments meg engem minden törvénytelenségeimtől, csúfjául adtál engem az eszteleneknek. Süketté lettem és nem nyitom meg számat; mert Te vagy az, aki alkottál engem. Fordítsd el tőlem csapásaidat, kezed erejétől én elfogyatkoztam. Fenyegetésekkel bünteted az embert törvénytelenségeiért és mint pókhálót mállasztod szét a lelkét; ám hiába háborog minden ember. Hallgasd meg imádságomat, Uram és könyörgésemet fogadd füledbe, könnyeimre ne maradj szótlan; mert zsellér vagyok én Nálad és jövevény, miként minden atyáim. Kímélj meg engem, hogy fellélegezzem, mielőtt elmennék, hogy ne legyek többé.

39. zsoltár

Várva vártam az Urat és felfigyelt reám és meghallgatta könyörgésemet: felhozott engem a gyötrelem verméből és a sáros iszapból és kősziklára állította lábaimat, szilárddá tette lépteimet és új éneket adott a számba, dicsérőéneket a mi Istenünkhöz. Sokan látják ezt és megfélemednek és reménykednek az Úrban. Boldog az a férfiú, akinek az Úr neve a reménysége és nem tekint hiábavalóságokra, sem hazug esztelenségekre. Megsokasítottad csodálatos dolgaidat, én Uram Istenem és nincs senki, aki gondolataidban Hozzád hasonlítható volna. Hirdetem és elmondom, hogy fölöttébb nagy a számuk. Az áldozatot és a felajánlást nem kedvelted, füleimet megnyitottad, égőáldozatot és vétek áldozatot nem kértél. Akkor ezt mondtam: íme megjöttem; könyvtekercsben meg van írva felőlem, hogy  a Te akaratodat kívánom cselekedni, én Istenem és a törvényedet bensőm közepette. Igazságot hirdettem nagy gyülekezetben, íme nem zártam össze ajkaimat, Te tudod, Uram. Igazságosságodat nem rejtettem el szívemben, elmondtam igazságodat és szabadításodat, nem titkoltam el irgalmadat a nagy gyülekezet elől. Te pedig, Uram, ne tartsd távol tőlem könyörületedet, a Te irgalmad és igazságod mindig megóvnak engem. Mert annyi baj vett körül engem, hogy nincsen száma, elértek törvénytelenségeim, hogy látni sem tudok. Számosabbak fejem hajszálainál és szívem elhagyott engem. Légy kegyelmes, Uram, szabadíts meg engem; Uram, siess segítségemre. Szégyenüljenek meg és piruljanak mindazok, akik keresik lelkemet, hogy elragadják; hátráljanak meg és piruljanak azok, akik rosszat akarnak nékem. Hamar érje el a gyalázat azokat, akik ezt mondják nékem: úgy kell, úgy kell neked! Örvendezzenek és vigadjanak Benned mindazok, akik Téged keresnek, Uram és hadd mondják mindenkor, kik szeretik üdvösségedet: magasztaltassék az Úr! Én pedig szegény és nyomorult vagyok, de az Úr viseli gondomat. Te vagy a segítőm és védelmezőm, én Istenem, ne késsél.

40. zsoltár

Boldog az, aki pártját fogja a szegénynek és a nyomorultnak; a veszedelem napján megmenti őt az Úr. Az Úr megőrzi és élteti őt és boldoggá teszi őt a földön és nem adja őt ellensége kezébe. Az Úr megsegíti őt fájdalmának ágyán; egész fekhelyét megváltoztattad betegségében. Én mondám: Uram, irgalmazz nékem; gyógyítsd meg az én lelkemet, mert vétkeztem Ellened. Ellenségeim gonoszat szóltak felőlem, mikor hal már meg és vész ki a neve? Aki bejött, hogy meglátogasson, hiábavalóságokat beszélt, szíve törvénytelenségeket gyűjtött össze magában; kiment és beszélt. Minden ellenségeim együtt sugdolóztak ellenem, rosszat kívántak nékem, gonosz szót szóltak ellenem: talán csak nem kel föl még egyszer a fekvő? Még a jóbarátom is, akiben bíztam, aki ette kenyeremet, az is fölemelte sarkát ellenem. De Te, Uram, irgalmazz nékem és kelts föl engem, hogy megfizessek nékik. Arról tudom meg, hogy kedvelsz engem, ha ellenségem nem kárörvend fölöttem. Engem pedig ártatlanságomért megoltalmaztál és biztonságba helyeztél a Te színed előtt mindörökre. Áldott az Úr, Izráelnek Istene, öröktől fogva és mindörökké. Úgy legyen, úgy legyen!

41. zsoltár

Amiként a szarvas kívánkozik a vizek forrásihoz, úgy kívánkozik az én lelkem Tehozzád, óh Isten. szomjúhozik az én lelkem az erős, élő Istenhez; mikor jutok el és jelenek meg Istennek színe előtt? Könnyeim kenyeremmé lettek nappal és éjjel, mindőn naponként azt mondták nékem: hol van a te Istened? Ezekre emlékeztem és kiöntöttem magamban lelkemet. Mert átmegyek a csodálatos hajlék helyén Isten házáig, az öröm és ünneplő hangú magasztalás szavával. Miért vagy szomorú, én lelkem és miért gyötörsz engem?  Reménykedj Istenben, mert még magasztalni fogom Őt; orcámnak üdvössége az én Istenem. Megrendült bennem a lelkem, azért megemlékezem Rólad a Jordán és a Hermon földjéről, áradataid és hullámaid átcsapnak rajtam. Nappal a kegyelmét rendeli hozzám az Úr és éjjel az ének van velem, az imádság az én életem Istenéhez. Így szólok Istenhez: Oltalmazóm vagy; miért feledkeztél meg rólam? Miért kell csüggedten járnom, míg ellenségem sanyargat engem? Míg zúgolódnak csontjaim, sanyargatóim gyaláztak engem, midőn naponként azt mondták nékem: hol van a te Istened? Miért vagy szomorú, én lelkem és miért gyötörsz engem? Míg zúgolódnak csontjaim, sanyargatóim gyaláztak engem, midőn naponként azt mondták nékem: hol van a te Istened? Miért vagy szomorú, én lelkem és miért gyötörsz engem? Reménykedj Istenben, mert még magasztalni fogom Őt; orcámnak üdvössége az én Istenem.

42. zsoltár

Ítélj meg engem, Isten és szolgáltass igazságot peremben a hitetlen nép ellen; az igaztalan és álnok embertől szabadíts meg engem. mert Te vagy, óh Isten, az én erősségem, miért taszítottál el engem? Miért kell csüggedten járnom, míg ellenségem sanyargat engem? Küldd le a Te világosságodat és igazságodat, azok vezérelnek és vezetnek engem a Te szent hegyedre és hajlékaidba. És bemegyek Isten oltárához, Istenhez, aki derűssé teszi ifjúságomat; magasztallak Téged citerával, óh Isten, én Istenem. Miért vagy szomorú, én lelkem és miért gyötörsz engem? Reménykedj Istenben, mert még magasztalni fogom Őt; orcámnak üdvössége az én Istenem. Dicsőség…

43. zsoltár

Óh Istenem, fülünkkel hallottuk, atyáink beszélték el nékünk, mily nagy dolgot cselekedtél az ő napjaikban, a hajdani napokban. Kezed elpusztította a pogány nemzeteket és helyükbe őket ültetted; megverted a népeket, őket pedig kiterjesztetted. Mert nem kardjukkal foglalták el a földet és nem a karjuk mentette meg őket, hanem a Te jobbod és a Te karod és a Te orcád fényessége, mert kedvedet lelted bennük. Te magad vagy az én Királyom és Istenem, aki szabadulást rendelsz Jákobnak; Teáltalad veszünk erőt ellenségeinken és a Te nevedben tiporjuk el az ellenünk támadókat. Mert nem az íjamban bízom és nem a kardom ment meg engem, hanem Te szabadítottál meg szorongatóinktól és gyűlölőinket Te szégyenítetted meg. Istent dicsérjük egész nap és a Te nevedet magasztaljuk mindörökké. Most pedig mégis eltaszítottál és megszégyenítettél bennünket és nem vonulsz ki seregeinkkel. meghátráltattál minket ellenségeink elől, és gyűlölőink fosztogattak minket. Odaadtál minket, mint a levágandó juhokat és szétszórtál bennünket a pogány nemzetek között. Áron alul adtad oda népedet és nem sok volt a vételáruk. Gyalázattá tettél minket szomszédaink előtt, csúfsággá és nevetséggé a körülöttünk lévőknek. Példabeszéddé tettél minket a pogány nemzetek közt, fejüket csóválják felettünk a népek. Egész nap előttem van gyalázatom és orcámnak szégyene elborított engem a gyalázkodók és káromlók szaváért, az ellenség és az üldöző tekintetéért. Mindez reánk szakadt és mi mégsem pártoltunk el Tőled és nem szegtük meg szövetségedet és nem fordult el Tőled a mi szívünk. Te pedig elterelted ösvényeinket a Te utadról. Mert megaláztál minket a gyötrelem helyén és elborított minket a halál árnyéka. Ha elfeledtük volna a mi Istenünk nevét és idegen isten felé tártuk volna ki kezeinket, nem kifürkészte volna-e az Isten? Hiszen Ő ismeri a szív titkait. Bizony Éretted adnak minket halálra egész nap, leölésre szánt juhoknak tekintenek bennünket. Serkenj föl! Miért alszol, Urunk? Kelj föl és ne taszíts el minket végképpen. Miért fordítod el orcádat és miért feledkezel meg nyomorúságunkról és gyötrelmünkről? Hiszen a porig aláztatott meg a mi lelkünk, testünk a földhöz tapadt. Kelj fel, Urunk, segíts meg minket és válts meg bennünket a Te nevedért.

44. zsoltár

Az én szívem jó igét kiáltott, elmondom én művemet a királynak; nyelvem olyan, mint a gyors írnoknak írónádja. Legszebb vagy az emberek fiai között, kedvesség ömlik el ajkaidon, ezért áldott meg Isten mindörökre. Kösd derekadra kardodat, óh hatalmas, szépségeddel és ékességeddel indulj meg és haladj szerencsésen; uralkodjál az igazságért, a szelídségért és az igazságosságért és vezéreljen a te jobbod csodálatosan. Nyilaid élesek, óh hatalmas, alád hullanak a népek, akik szívből ellenségei a királynak. Trónodat tartsa meg Isten mindörökké, királyi pálcád igazságosság pálcája legyen. Szeretted az igazságot és gyűlölted a törvénytelenségeket; azért kent föl az Isten, a te Istened az örömnek olajával társaid előtt. Myrha aloé és akácia illat árad öltözetedből, az elefántcsont termekből énekek vidámítanak téged. Királyok leányai jöttek el tiszteletedre. Jobbod felől állt meg a királynő, arannyal átszőtt ruhába öltöztetve és felékesítve. Halljad leányzó és lássad és hajtsd ide füledet és felejtsd el népedet és atyádnak házát. A király kívánta meg szépségedet, mert ő a te urad. Leborulnak előtted Tyrus leányai ajándékaikkal, színed előtt hódolnak a nép gazdagjai. A király leányának minden ékessége belül van és szebb az arannyal átszőtt ruhájánál. A királyhoz vezettetnek utána a szüzek, a vele lévők is hozzád vezettetnek. Vígsággal és örvendezéssel vezettetnek, s belépnek a király templomába. Atyáid helyett fiaid születnek, tedd őket uralkodókká az egész föld felett. Megemlékeznek a te nevedről minden nemzedékről nemzedékre, ezért a népek magasztalni fognak téged mindörökké.

45. zsoltár

Isten a mi menedékünk és erősségünk, segítőnk a reánk találó kemény megpróbáltatásokban. Azért nem félünk, ha megindul a föld és a hegyek a tenger szívébe zuhannak. Zúghatnak és háboroghatnak a vizek, megrendülhetnek a hegyek az ő szilárdságukban. A folyam ágai örvendeztetik Istennek városát, megszentelt a Magasságos az Ő hajlékát. Isten ott van benne, azért nem rendül meg, megsegíti őt Isten kora reggel. Háboroghatnak a nemzetek, megmozdulhatnak az országok, amikor kiereszti a hangját, meginog  a föld. A Seregek Ura velünk van, Jákob Istene a mi oltalmazónk. Jertek, lássátok az Úrnak tetteit, amelyeket csodajelként cselekedett a földön. Megszüntette a háborúkat a földnek határáig. Összezúzza az íjakat és összetöri a fegyvereket és a pajzsokat elégeti a tűzben. Csöndesedjék el és tudjátok meg, hogy Én vagyok az Isten, aki fennséges vagyok a nemzetek között, fennséges a földön. A Seregek Ura velünk van. Jákob Istene a mi oltalmazónk. dicsőség…

  • 7. ZSOLTÁRI KATHIZMA

46. zsoltár

Minden népek tapsoljatok kezeitekkel, ujjongjatok Istenhez az örömnek hangján. Mert félelmetes a magasságos Isten nagy Király Ő az egész földön. Alánk vetette a népeket és a nemzeteket lábainak alá. Kiterjesztette számunkra az Ő örökségét, Jákob ékességét, amelyet szeretett. Felment az Isten ujjongás közepette, felment az Úr harsona hangjával. Énekeljetek a mi Istenünknek, énekeljetek! Énekeljetek a mi Királyunknak, énekeljetek! Mert Isten az egész föld Királya, énekeljetek értelmesen! Királlyá lett az Isten a nemzetek fölött. Isten az Ő szent trónján ül. Népek fejedelmei egybegyűltek Ábrahám Istenének népével. Mert Istenéi a föld hatalmasai, nagyon felmagasztaltattak.

47. zsoltár

Nagy az Úr és igen dicséretes a mi Istenünknek városában, az Ő szent hegyén; jól megalapozta az egész föld örömére: Sion hegyein, az észak szélén a nagy Király városa. Ismerik az Istent annak házaiban, amikor oltalmazza azt. Mert íme a föld királyai egybegyűltek, egy helyre gyülekeztek ők. Amint látták, úgy elcsodálkoztak, megrendültek, meginogtak. Rettegés fogta el őket ott, mint a szülőasszony fájdalmai. Erős széllel zúztad össze Tharszisz hajóit. Amiképpen hallottuk, úgy is láttuk, a Seregek urának városában, a mi Istenünk városában, hogy Isten alapozta azt meg mindörökre. Felfogtuk a Te irgalmadat, Isten, templomod belsejében. Amilyen a neved, óh Isten, olyan a dicséreted is a föld határáig; igazsággal telt meg a Te jobbod. Örvendezzék Sion hegye, vigadjanak Júdea leányai igaz ítéleteid miatt. Kerüljétek körül Siont és vegyétek azt körül, számláljátok meg bástyáit, helyezzétek szíveteket annak erdőjébe és járjátok be annak palotáit, hogy elmondhassátok a jövő nemzedékének. Mert ez az Isten a mi Istenünk mindörökkön örökké, Ő pásztorol minket mindörökké.

48. zsoltár

Halljátok ezt minden nemzetek, figyeljetek földkerekségnek minden lakói, földnek szülöttei és emberek fiai, gazdagok és szegények! Szájam bölcsességet szól és szívemnek igyekvése okosságot. Példabeszédre hajtom fülemet és hárfával nyitom meg elbeszélésemet. Miért féljek a gonosz napon? Sarkam mögül a törvénytelenség körülfog engem, azok, akik erejükben bíznak és gazdagságuk sokaságával dicsekednek. A testvér meg nem váltható; megválthatja-é az ember? Nem adhat érte váltságdíjat Istennek, sem lelke váltságának árát. Le kell mondania róla örökre, még ha örökké él is és nem lát enyészetet, amikor meglátja, hogy meghalnak a bölcsek és velük együtt pusztulnak el az esztelenek és a balgák és másokra hagyják vagyonukat és sírjuk lesz házukká örökre, lakóhelyükké nemzedékről nemzedékre; emlegetik nevüket a földjeiken. Még a megbecsülésben lévő ember sem marad meg, hanem oktalan állatokat példázza, hozzájuk hasonul.  Ez az útjuk botránkozás a számukra és azután a szájukban gyönyörködnek. Mint a juhok kerülnek az alvilágba, a halál pásztorkodik felettük; reggelre az egyenes szívűek uralkodnak rajtuk, segítségük elavul az alvilágban azok dicsőségétől. Csak Isten válthatja meg lelkemet az alvilág kezéből, amikor magához vesz engem. Ne félj, ha valamely ember meggazdagszik és ha megsokasodik házának dicsősége, mert amikor meghal, semmit sem vihet magával; sem a dicsősége nem száll alá vele együtt. Mert lelke életében áldatik meg; magasztal téged, amikor jót cselekszel vele. bejut atyáinak nemzedékéhez, sohasem lát többé világosságot. A megbecsülésben lévő ember sem marad meg, hanem az oktalan állatokat példázza, hozzájuk hasonul. Dicsőség…

49. zsoltár

Az istennek Istene, az Úr szólott és hívta a földet napkelettől napnyugatig. Sionról jő szépségének ékessége, tündöklően jelenik meg az Isten, a mi Istenünk és nem hallgat. Tűz emészt Őelőtte és körülötte hatalmas vihar. Elhívja fent az eget és a földet, hogy megítélje az Ő népét. Gyűjtsétek Hozzá az Ő kegyeltjeit, akik áldozatokkal kötötték meg az Ő szövetségét és hirdessék az egek az Ő igazságosságát, mert az Isten ítélkezik. Hallgass népem, mert hozzád szólok; Izráel, ellened tanúskodom. Isten, a te Istened vagyok Én. Nem áldozataidért feddelek meg, pedig égőáldozataid Előttem vannak mindenkor. Nem fogadok el házadból borjakat, sem nyájadból bakokat. Hiszen enyémek az erdő minden vadjai, az állatok a hegyeken és a barmok; ismerem az ég minden madarait és a mezőnek szépsége enyém. Ha megéhezném nem mondanám azt néked; hiszen enyém a földkerekség és annak népessége. Vajjon eszem-e birkák húsát, vagy iszom-e a bakok vérét: A dicséret áldozatát áldozd Istennek és teljesítsd fogadalmaidat a Magasságosnak; és hívj segítségül Engem a gyötrelem napján és  Én megszabadítalak és te dicsőíteni fogsz Engem. A bűnösnek pedig ezt mondta Isten: miért sorolod te az Én rendeléseimet és miért veszed szádra az Én szövetségemet? Hiszen te gyűlölöd a fenyítést és igéimet hátad mögé vetetted. Ha tolvajt láttál, segítettél neki és a paráznákkal közösséget vállaltál. Szád bővelkedett gonoszságban és nyelved csalárdságot szőtt. Leültél, hogy testvéred ellen szólj és anyád fia ellen tőrt vetettél. Ezeket tetted és hallgattam; azt gondoltad, hogy a törvénytelenségben hasonló vagyok hozzád. Megfeddelek és szemed elé tárom ezeket. Értsétek meg ezeket, kik megfeledkeztek Istenről, nehogy elragadjon és ne legyen senki, aki megmenekül. A dicséret áldozata dicsőít Engem; ott van az út, amelyen megmutatom Isten szabadítását.

50. zsoltár

Irgalmazz nékem, Isten, a Te nagy irgalmasságod szerint és könyörületed sokasága szerint töröld el az én vétkezéseimet. Teljesen moss meg engem törvényszegésemtől és bűnömtől tisztíts meg engem. Mert ismerem törvényszegésemet és bűnöm előttem van szüntelen. Csak Teellened vétkeztem és gonoszságot Teelőtted cselekedtem, hogy igaz légy igéidben és győztes ítéletedben. Mert íme, vétekben fogantattam és bűnben melengetett engem anyám. Íme pedig, Te az igazságot szereted, bölcsességed rejtett és titkos dolgait megmutattad nékem. Hints meg izsóppal és megtisztulok, moss meg engem és fehérebb leszek a hónál. Hallass velem örömet és vigasságot, hogy örvendezzenek megalázott csontjaim. Fordítsd el orcádat az én bűneimtől és töröld el minden törvényszegéseimet. Tisza szívet teremts bennem, Isten és az igaz lelked újítsd meg bensőmben. Ne vess el engem a Te színed elől és a Szent Lelkedet ne vedd el éntőlem. Add meg nékem a Te üdvösséged örömét és kiváló lélekkel erősíts meg engem. Hadd tanítsam a törvényteleneket a Te utaidra és a gonoszok megtérnek Hozzád. Szabadíts meg engem a vérontástól, Istenem, üdvösségemnek Istene, hogy örömmel hirdesse nyelvem a Te igazságosságodat. Uram, nyisd meg ajkaimat és szám a Te dicséretedet fogja hirdetni. Mert ha áldozatot kívánnál, adnék; de az égőáldozatokban nem gyönyörködöl. Istenhez illő áldozat: a töredelmes lélek; töredelmes és megalázkodott szívet nem vet meg Isten. Cselekedjél kegyesen, Uram, jóakaratodból Sionnal, hogy épüljenek Jeruzsálem kőfalai. Akkor veszed kedvesen az igazság áldozatát, az ajándékokat és égőáldozatokat, akkor tesznek oltárodra borjakat. Dicsőség…

50. zsoltár

Irgalmazz nékem, Isten, a Te nagy irgalmasságod szerint és könyörületed sokasága szerint töröld el az én vétkezéseimet. Teljesen moss meg engem törvényszegésemtől és bűnömtől tisztíts meg engem. Mert ismerem törvényszegésemet és bűnöm előttem van szüntelen. Csak Teellened vétkeztem és gonoszságot Teelőtted cselekedtem, hogy igaz légy igéidben és győztes ítéletedben. Mert íme, vétekben fogantattam és bűnben melengetett engem anyám. Íme pedig, Te az igazságot szereted, bölcsességed rejtett és titkos dolgait megmutattad nékem. Hints meg izsóppal és megtisztulok, moss meg engem és fehérebb leszek a hónál. Hallass velem örömet és vigasságot, hogy örvendezzenek megalázott csontjaim. Fordítsd el orcádat az én bűneimtől és töröld el minden törvényszegéseimet. Tisza szívet teremts bennem, Isten és az igaz lelked újítsd meg bensőmben. Ne vess el engem a Te színed elől és a Szent Lelkedet ne vedd el éntőlem. Add meg nékem a Te üdvösséged örömét és kiváló lélekkel erősíts meg engem. Hadd tanítsam a törvényteleneket a Te utaidra és a gonoszok megtérnek Hozzád. Szabadíts meg engem a vérontástól, Istenem, üdvösségemnek Istene, hogy örömmel hirdesse nyelvem a Te igazságosságodat. Uram, nyisd meg ajkaimat és szám a Te dicséretedet fogja hirdetni. Mert ha áldozatot kívánnál, adnék; de az égőáldozatokban nem gyönyörködöl. Istenhez illő áldozat: a töredelmes lélek; töredelmes és megalázkodott szívet nem vet meg Isten. Cselekedjél kegyesen, Uram, jóakaratodból Sionnal, hogy épüljenek Jeruzsálem kőfalai. Akkor veszed kedvesen az igazság áldozatát, az ajándékokat és égőáldozatokat, akkor tesznek oltárodra borjakat. Dicsőség…

51. zsoltár

Mit dicsekszel gonoszságodban törvénytelenségeddel egész nap, te hatalmas? Igaztalanságot készített a nyelved, éles borotvává tetted álnokságodat. Jobban szeretted a gonoszságot a jóságnál és az igaztalanságot az igaz beszédnél. Szeretted az ártalom minden beszédeit, a csalárd nyelvet. Ezért Isten leront téged végképpen, kiszakít és kitelepít téged hajlékodból és gyökeredet kitépi az élők földjéből. Meglátják ezt az igazak és megfélemednek, majd nevetnek rajta és így szólnak: íme az az ember, aki nem Istent tette meg segítőjének, hanem gazdagságának sokaságában bízott és hívságában felfuvalkodott. Én pedig olyan vagyok, mint a termő olajfa Isten házában; bízom Isten irgalmában mindörökkön örökké, mert így cselekedtél; a Te nevedben reménykedem, mert jóságos az a kegyelteidhez.

52. zsoltár

Azt mondta szívében az esztelen: nincs Isten. Romlottak, utálatosak lettek törvénytelenségeikben; nincs, aki jót cselekednék. Az Úr letekintett a mennyből az emberek fiaira, hogy lássa, van-e még értelmes és Istent kereső. Mindnyájan elhajoltak, együttesen elfajultak; nincs, aki jót cselekednék, nincs egyetlen sem. Hát nem esztelenek mindazok, akik törvénytelenséget művelnek? Akik eszik az én népemet, eszik, mint a kenyeret, Istenhez nem fohászkodnak. Ott félemednek majd meg félelemmel, ahol nincs félelem; mert Isten szétszórja azok csontjait, akik az emberek kedvét keresik; megszégyenülnek, mert Isten megvetette őket. Kicsoda adja meg a Sionról Izráel szabadulását? Amikor az Úr visszahozza az Ő népének foglyait, akkor vigad majd Jákob és örvendezik Izráel.

53. zsoltár

Istenem, a Te nevedben üdvözíts engem és a Te hatalmadban ítélj meg engem. Istenem, hallgasd meg imádságomat, fogadd füledbe szájamnak igéit. Mert idegenek támadtak reám és hatalmasok követelik lelkemet, akik nem veszik észre maguk előtt az Istent. Íme pedig Isten megsegít engem és az Úr az én lelkemnek oltalmazója. Visszafordítja a rosszat ellenségeimre. A Te igazságodban semmisítsd meg őket. Önszántamból áldozok Néked, megvallom a Te nevedet, Uram, mert jó. Mert minden bánkódástól megszabadítottál engem és az ellenségem felett néz el az én szemem.

54. zsoltár

Fogadd fülembe, Isten, az én imádságomat és nem vesd meg könyörgésemet; figyelj reám és hallgass meg engem. Elszomorodtam a szóváltásban és megrendültem az ellenség hangjától és a bűnös szorongatásától; mert törvénytelenséget zúdítottak reám és haraggal támadtak ellenem. Szívem megrendült bensőmben és halálos rémület szállt meg engem. Félelem és rettegés jött reám és sötétség borított el engem. Ezért ezt mondtam: ki ad nékem szárnyakat, mint a galambé, hogy elrepüljek és megpihenjek? Bizony messzire menekülnék és a pusztaságban szállnék meg. Várnám azt, aki megszabadít a kétségbeeséstől és a vihartól. Uram, tedd tönkre és zavard össze a nyelvüket, mert törvénytelenséget és viszályt láttam a városban. Éjjel-nappal járják körül várfalait, törvénytelenség és a csalárdság. Ha az ellenség gyalázna engem, azt elviselném és ha a gyűlölőm kerekednék fölém, elrejtőzném előle. De te teszed azt, velem egylelkű ember, vezérem és bizalmasom, aki megédesítetted egykor életemet és akivel együtt jártam Isten házába egyetértésben. Rontson rájuk a halál és szálljanak alá élve az alvilágba, mert gonoszság van lakóhelyükön, bensőjükben. Én pedig Istenhez kiáltok és meghallgatja az én hangomat. Megszabadítja békességben az én lelkemet bántalmazóimtól, bár sokan vannak ellenem. Meghallgat engem és megalázza őket az Isten, aki öröktől fogva van. Mert nincsen számukra váltság és nem félik az Istent. Kinyújtja kezét, hogy megfizessen nekik, mert meggyalázták az Ő szövetségét. Szétfutnak az Ő orcájának haragja elől és közel van az Ő szíve. Lágyabbak a szavai az olajnál, pedig olyanok, mint a kopják. Az Úrra vesd a gondodat és Ő eltart téged; soha nem enged megingást az igaznak. Óh Isten, Te taszítsd el őket a romlás vermébe; a vérontó és álnok férfiak napjaik felét se érjék el. Én pedig Tebenned reménykedem, Uram. Dicsőség…

6. ZSOLTÁRI KATHIZMA

55. zsoltár

Irgalmazz nékem, Uram, mert eltiport engem az ember; egész nap harcolva szorongatott engem. Tiportak engem ellenségeim egész napon át, Tebenned reménykedem. Istenhez mondok dicsérő beszédeket egész nap; beszédemet, minden gondolatukkal rosszat akarnak nékem. Összegyűlnek és elrejtőznek, sarkam után leselkednek, mint akik az életemet akarják. Senki kedvéért meg ne mentsd őket, haragodban taposd el a népeket, óh Isten. Életemet elmondottam Néked, könnyeimet megad elé fogadtad, valamint ígéretedbe. Meghátrálnak majd ellenségeim azon a napon, amikor segítségül hívlak; mert íme tudom, hogy Te vagy az én Istenem. Istenhez mondok dicsérő szót, Istenhez mondok dicsérő beszédet. Istenben bízom, mert félek; ember mit árthat nékem? Megtartom a dicséret fogadalmát, amellyel Néked tartozom, óh Isten, mert megmentetted lelkemet a haláltól és lábaimat a megcsuszamlástól, hogy Isten színe előtt járjak az élők világában.

56. zsoltár

Irgalmazz nékem, Isten, irgalmazz nékem, mert Tebenned bízik az én lelkem és a Te szárnyaid árnyékában keresek oltalmat, amíg elmúlik a törvénytelenség. A magasságos Istenhez kiáltok, Istenhez, aki jót cselekedett velem. Lenyúlt a mennyből és kiszabadított engem, gyalázatnak adta át elnyomóimat. Kibocsátotta Isten az Ő irgalmát és az Ő igazságát és kiszabadította lelkemet az oroszlánok közül. megrendülve pihentem le; az emberek fiainak fogai olyanok, mint fegyver és nyilak és nyelvük, mint az éles kard. Emelkedj az egek fölé, Isten és az egész föld fölé a Te dicsőséged. Tőrt vetettek lábaimnak és meggörnyesztették az én lelkemet. Vermet ástak elém és maguk estek bele. Készséges az én szívem, óh Isten, készséges az én szívem; énekelek és zengedezek. Serkenj föl, én lelkem, serkenj föl, lant és citera, hadd költsem föl a hajnalt! Vallomást teszek Rólad a népek közt, Uram, énekelek Néked a nemzetek között; mert az egekig ér a Te irgalmad és a fellegekig a Te igazságod. Emelkedj az egek fölé, Isten és az egész föld fölé a Te dicsőséged.

57. zsoltár

Valóban igazságot szóltok-e és egyenesen ítéltek-e, embernek fiai? Bizony szívetekben a törvénytelenséget művelitek a földön, kezeitek igaztalanságot szőnek. Elidegenedtek a bűnösök az anyaméhtől fogva, eltévelyedtek az anyaöltől, hazugságot szóltak. Mérgük hasonlatos a kígyóéhoz, olyan, mint a süket viperáé, mely befogja fülét s így nem hallja azok hangját, kik iszonyodnak a varázsló által készített varázsitaltól. Isten összetörte fogaikat a szájukban, az oroszlánok őrlőfogait összezúzta az Úr. Semmivé válnak, mint az áthaladó víz; megfeszíti íját az Úr, míg el nem erőtlenednek. Mint a megolvadt viasz elenyésznek, tűz hull alá és nem látják meg a napvilágot. Mielőtt megéreznék tüskéitek a tövis tüzét, elevenen, haraggal elnyel benneteket. Örvendezik az igaz, mindőn látja a gonoszokon esett bosszúállást; kezeit megmossa a bűnösök vérében. És ezt mondja az ember: mégis van jutalma az igaznak; mégis van Isten, aki megítéli őket a földön. Dicsőség…

58. zsoltár

Ments meg engem ellenségeimtől, Istenem és támadóimtól szabadíts meg engem; védj meg a törvénytelenséget művelőktől és a vérontó férfiaktól őrizz meg engem. Mert íme a lelkemre törtek, ellenem támadtak a hatalmasok. Nem az én bűnöm és nem az én vétkem, Uram; anélkül, hogy bűnöm volna, összefutottak és ellenem fordultak. Kelj föl, állj mellém és lásd. Te Uram, Seregek Istene, Izráel Istene, figyelj, midőn letekintesz minden nemzetekre és ne könyörülj egyetlen törvénytelenséget cselekvőn sem. Estére visszatérnek, szűkölnek, mint az éhes kutyák és körülcsatangolják a várost. Íme szájukkal csaholnak és ajkaikban kard van: ki hallja? De Te, Uram, kineveted őket kigúnyolsz minden pogány nemzeteket. Erőmet Tebenned őrzöm meg, hogy el ne feledjék népemet; szórd őket széjjel hatalmaddal és hajtsd el őket, védelmező uram. Szájuk vétkezik, amikor ajkaik szólnak, ezért fogassanak meg tulajdon gőgjükben. Átokból és hazugságból fakadjon végzetük, a végzet haragjában és ne legyenek többé. Hadd tudják meg, hogy isten uralkodik Jákobon és a föld határain. Estére visszatérnek, szűkölnek, mint az éhes kutyák és körülcsatangolják a várost. Ők ennivaló után kóborolnak és ha nem laknak jól, felvonítanak; én pedig a Te hatalmadat énekelem és reggel a Te irgalmadnak örülök, mert oltalmazóm és menedékem voltál gyötrelmem napján. Én segítőm, Néked zengedezek, óh Isten; mert oltalmazóm vagy nékem, én Istenem, én irgalmam.

59. zsoltár

Óh Isten, elvetettél minket és összetörtél minket, megharagudtál és megkönyörültél rajtunk. Megrengetted a földet és megráztad azt, gyógyítsd meg sebeit, mert megrendült. Keménységet mutattál a Te néped iránt, a gyötrelem borával itattál meg minket. Jelt adtál azoknak, akik félnek Téged, hogy megmeneküljenek az íj elől, hogy megmeneküljenek a Te kedvelteid. Szabadíts meg a Te jobboddal és hallgass meg engem. Isten szólott az Ő szent helyén: örvendezem és felosztom Sikimát és felmérem a sátorok völgyét. Enyém Gileád és enyém Manassé és Efráim az én fejemnek erőssége, Júda az én királyom, Moáb az én reménységem edénye. Kinyújtom sarumat Idumeára, s az idegenek behódolnak nékem. Ki ragad el engem az erős városba? Ki vezet el engem Idumeáig? Nem Te leszel-é az, óh Isten, aki elvetettél minket és nem vonulsz-e ki, óh Isten, a mi seregeinkkel? Segíts ki minket gyötrelmünkből, mert hiábavaló az emberi segítség. Istenben hatalmas dolgokat cselekszünk és Ő megsemmisíti szorongatóinkat.

60. zsoltár

Hallgasd meg, Isten könyörgésemet, figyelj fel az én imádságomra. A földnek határairól Tehozzád kiáltottam, midőn elepedt az én szívem. Kősziklára emeltél föl engem, vezettél engem, mert reménységem vagy nékem, erős bástyám ellenségeim ellen. Hadd lakozzam a Te hajlékodban örökké, hadd keressek oltalmat szárnyaid árnyékában. Mert Te, Isten, meghallgattad fogadalmaimat, örökséget adtál azoknak, akik félik a Te nevedet. Adj hozzá napokat a király napjaihoz, évei tartsanak nemzedékről nemzedékre. Maradjon meg örökké Isten színe előtt, az Ő irgalmát és igazságát ki ne keresné? Így énekelek majd a Te nevednek mindörökké. Dicsőség…

61. zsoltár

Csak az Istennek veti alá magát az én lelkem, mert Őtőle van az üdvösségem; hiszen Ő az én Istenem és üdvözítőm és oltalmazóm; meg nem ingok semmiképpen. Meddig törtök még az emberre? Gyilkoljátok őt mindannyian, pedig olyan már, mint a düledező fal és a bedőlt kerítés. Bizony azon tanakodnak, hogy megdöntsék becsületemet, hazugságban járnak, szájukkal áldanak, szívükben átkoznak. Csak az Istennek vesd alá magadat, én lelkem, mert Őtőle van a reménységem; hiszen Ő az én Istenem és üdvözítőm és oltalmazóm; el nem tévelyedek. Istennél van az üdvösségem és a dicsőségem, Ő az én segítő Istenem és reménységem Istenben van. Bízzatok Őbenne, népnek egész gyülekezete, öntsétek ki Előtte szíveteket; Isten a mi segítőnk. Bizony gyarlók az emberek fiai, hazugok az emberek fiai, csalnak a mérlegen hívságból ők valamennyien együtt. Ne bízzatok az igaztalanságban és rablott holmira ne áhítozzatok; ha ömlik is hozzátok a vagyon, ne tegyétek rá szíveteket. Egyszer szólott az Isten, kétszer is hallottam; mert Istené a hatalom és Tied, Uram, az irgalom; mert mindenkinek megfizetsz cselekedetei szerint.

62. zsoltár

Istenem, én Istenem, Hozzád sietek. Utánad szomjúhozik az én lelkem, éppúgy, mint testem a puszta, járhatatlan és víztelen földön. Így láttalak meg Téged a szent helyen, szemlélve hatalmadat és dicsőségedet. Mert jobb a Te irgalmad az életnél, ajkaim dicsérnek Téged. Így áldalak Téged egész életemben és a Te Nevedben emelem föl kezeimet. Mintha faggyúval és kövérséggel telnék meg lelkem, midőn ujjongó ajkakkal dicsér a szám. Ha Rólad emlékezem meg fekvőhelyemen, hajnalig Rólad elmélkedem. Mert segítőm lettél és a Te szárnyaid takarója alatt örvendezem. Tehozzád ragaszkodik az én lelkem és a Te jobbod oltalmaz engem. Ők pedig hiába törtek az én lelkemre; a föld legmélyére jutnak, kardélre hányatnak, rókák martalékává lesznek. A király pedig örvendezik majd az Istenben, dicséretben lesz része mindnek, aki Őreá esküszik. Mert bezáratott a szája azoknak, akik igaztalanságokat beszélnek.

63. zsoltár

Hallgasd meg, Isten, az én hangomat, midőn Tehozzád esedezem; az ellenség félelmétől mentsd meg az én lelkemet. Elrejtettél engem a gonoszok fondorlatai elől, a törvénytelenségeket cselekvők sokasága elől, akik mint a kardot élesítették ki nyelvüket, megfeszítették íjukat ádáz igyekezetükben, hogy rejtekükből lenyilazzák a feddhetetlent; hirtelen lenyilazzák őt és nem félnek. Eltökélték magukat a gonosz dologra, megbeszélték, hogy csapdát rejtenek el. S azt mondták: ki látja meg őket? Törvénytelenségeket terveltek ki, befejezték tervük kitervelését. Előáll az ember és szíve kifürkészhetetlen. De fölemelkedik az Isten, hirtelen kilőtt nyilak ejtettek rajtuk sebeket és elernyedt a nyelv őbennük. Megrendültek valamennyien, akik látták őket és megfélemedett minden ember. És hirdették Istennek műveit és megértették az Ő cselekedeteit. Örvendezik az igaz az Úrban és reménykedik Őbenne és megdicsőülnek minden egyenes szívűek. Dicsőség…

9. ZSOLTÁRI KATHIZMA

64. zsoltár

Téged illet a dicséret, óh Isten, a Sionon és Néked teljesítik a fogadalmakat Jeruzsálemben. Hallgasd meg imádságomat; Hozzád járul minden test. A törvénytelenség beszédei vettek erőt rajtunk és gonoszságainkat Te engeszteled ki. Boldog, akit kiválasztottál és magadhoz fogadtál, a Te tornácaidban lakozik az. Hadd teljünk el házad javaival; szent a Te templomod, csodálatos valóban. Hallgass meg minket, Isten, mi Üdvözítőnk, a föld minden végein és a messzi tengereken lévőknek reménysége, aki megszilárdítod a hegyeket a Te erőddel és felövezed magadat hatalmaddal; aki háborgásba hozod a tenger térségét, hullámainak zúgását. Megrendülnek a nemzetek és megfélemednek a föld határainak lakói a Te jeleidtől; gyönyörködöl a reggel és az est múlásában. Meglátogattad a földet és elárasztottad azt, bőséggel gazdagítottad meg; Isten patakja megtelt vizekkel; gondoskodtál táplálékukról, mert ilyen a Te gondviselésed. Itasd meg barázdáit, sokasítsd meg termését; hadd örvendezzék csöppjeinek, amikor fölkel. Áldd meg a Te jóságod esztendejének koszorúját és síkságaid megtelnek termékenységgel. Csepegnek a pusztaság ligetei és vigadozással övezik magukat a halmok. A legelők juhnyájakba öltöznek, a völgyek gabonában bővelkednek, kiáltanak és énekelnek.

65. zsoltár

Ujjongjon az Úrhoz az egész föld; énekeljetek az Ő nevének, zengjetek dicsőséget az Ő dicséretében. Mondjátok az Istennek: mily félelmetesek a Te műveid; a Te hatalmad sokasága miatt hízelkednek a Te ellenségeid. Az egész föld hódoljon Néked és énekeljen Néked; énekeljen a Te fennséges nevednek. Jertek és lássátok Istennek műveit; félelmetes Ő az emberek fiairól való szándékaiban. A tengert szárazzá változtatta, a folyón száraz lábbal keltek át. Örvendezzünk ott Őbenne, aki hatalmával örökké uralkodik. Szemei letekintenek a nemzetekre, a lázadók föl ne fuvalkodjanak. Áldjátok, nemzetek, a mi Istenünket és hallassátok dicséretének hangját. Ő adott életet az én lelkemnek és nem engedett megingást lábaimnak. mert megpróbáltál minket, óh Isten, tűzben tisztítottál meg, ahogyan az ezüstöt tisztítják. Csapdába vezettél minket, gyötrelmekkel terhelted meg hátunkat. Embereket ültettél a fejünkre, tűzön és vízen haladtunk át, míg végül kivezettél minket felüdülésre. Égőáldozatokkal megyek be a Te templomodba, teljesítem a Néked tett fogadalmaimat, melyekre ajkaim nyíltak és melyeket szám mondott gyötrődésemben. Hizlalt állatokat viszek Néked égőáldozatul, tömjénáldozattal és kosokkal, ökröket készítek bakokkal. jertek, hallgassátok, ti istenfélők valamennyien; elmondom, miket cselekedett az én lelkemmel. Számmal Őhozzá kiáltottam és nyelvemmel Őt magasztaltam. Ha igaztalanságra néztem volna szívemben, nem hallgatott volna meg az Úr. Ezért meghallgatott engem Isten; felfigyelt könyörgésem hangjára. Áldott az Isten, aki nem utasította el imádságomat, sem az Ő irgalmát nem vonta meg éntőlem.

66. zsoltár

Könyörüljön rajtunk az Isten és áldjon meg minket; világosítsa meg az Ő orcáját mirajtunk, hogy megismerjük a földön a Te utadat, minden nemzetekben a Te üdvösségedet. Valljanak meg Téged a népek, Isten, valljanak meg Téged minden nemzetek. Örvendezzenek és vigadjanak a nemzetek, mert megítéled a népeket igazságban és a nemzeteket vezéreled a földön. Valljanak meg Téged a népek, Isten, valljanak meg Téged minden nemzetek. A föld megadta az ő gyümölcsét; áldjon meg minket az Isten, a mi Istenünk, áldjon meg minket az Isten és féljék Őt a földnek minden határai. Dicsőség…

67. zsoltár

Támadjon fel az Isten és szóródjanak szét az Ő ellenségei és meneküljenek az Ő színe elől, akik gyűlölik Őt. Amiként szertefoszlik a füst, úgy oszoljanak széjjel; amiképpen elolvad a viasz a tűz közelségétől, úgy vesszenek el a bűnösök az Isten színe elől és az igazak örvendezzenek, vigadjanak Isten színe előtt és örömmel gyönyörködjenek. Énekeljetek Istennek, zengedezzetek az Ő nevének. Készítsétek az útját a nyugat fölé emelkedőnek; Úr az Ő neve; és vigadjatok az Ő színe előtt. Megrettennek az Ő orcájától, mert az árváknak atyja és az özvegyeknek gyámolítója Ő, Isten az Ő szent hajlékában. Az Isten házába telepíti azokat, akik egyedül vannak, kihozza bátran a foglyokat, hasonlóképpen a lázadókat is, kik a sírokban laknak. Óh Isten, amikor kivonultál néped előtt, amikor áthaladtál a sivatagon, rengett a föld és az egek is csepegtek Sinai Istenének színétől, Izráel Istenének orcájától. Önként hullattál esőt, óh isten, a Te örökségedre és amikor az ellankadt, Te erősítetted meg. Állataid laknak abban, jóságodban készítetted azt a szegénynek, óh Isten. Az Úr nagyerejű szót ad az örömhírnöknek, mert a Seregek Királya Ő és házanépének zsákmányt osztogat. Ha tűzhelyek közt hevertek is, ezüstös szárnyú galambbá lesztek, melynek aranyzöld a háta. Amikor a Mennybéli királyokat szór széjjel ott, a Selmonon hull a hó. Istennek hegye tisztes hegy, kövér hegy, zsíros hegy. Miért néztek gyanakvóan, ti kövér hegyek, arra a hegyre, melyet isten lakhelyéül kívánt? Bizony az Úr végleg ott lakozik. Isten harci szekerei milliónyian vannak, ezrekben bővelkednek; az Úr van azokban, a szent Sinai hegyen. Felmentél a magasságba, foglyokat vittél magaddal, embereket fogadtál el ajándékul, még az ott lakozni vonakodókat is. Áldott az Úr Isten, áldott az Úr napról napra; segítsen meg minket a mi üdvösségünk istene. A mi Istenünk az üdvözítés Istene és az Úrnak vannak a halálból kivezető útjai is. De Isten összezúzza ellenségeinek fejét, azok üstökös koponyáját, kik vétkeikben járnak. Az Úr mondotta: Básánból visszahozlak, visszahozlak a tenger mélységéből, hogy vérben gázoljon lábad és kutyáid nyelvének része legyen az ellenségből. Látták menetedet, óh Isten, az én Istenemnek és Királyomnak menetét a szentélybe. Elől vonultak az énekesek elöljárói, körülvéve doboló leányokkal. Gyülekezetekben áldjátok az Istent, az Urat Izráel forrásaiból. Ott van az ifjú Benjámin elragadtatásban, Júda elöljárói az ő vezéreik, Zebulon elöljárói, Neftáli elöljárói. Parancsolj, óh Isten, a Te hatalmaddal, erősítsd meg, óh Isten, azt, amit készítettél nekünk. Templomodért, amely Jeruzsálem fölött van, királyok hoznak Néked ajándékokat. Fenyítsd meg a nádasok vadjait, a birkák csordája a népek üszői közt van, hogy kívül ne rekedjenek az ezüstként megpróbáltak; szórd szét a népeket, melyek háborút akarnak. Eljönnek majd Egyiptom nagyjai, Ethiópia hamar kinyújtja kezét Istenhez. Földnek királyságai, énekeljetek Istenhez, zengedezzetek az Úrhoz. Zengedezzetek Istenhez, aki az egek egén száll kelet felé; íme hangjával erős hangot hallat. Zengjetek dicsőséget Istennek, fennsége Izráelen van és hatalma a fellegekben. Csodálatos az Isten az Ő szentjei között, Izráelnek Istene; Ő ad hatalmat és erőt az Ő népének. Áldott az Isten! Dicsőség…

68. zsoltár

Szabadíts meg engem, Isten, mert lelkemig jutottak el a vizek. Elsüllyedtem a mélység iszapjába és nincs megállásom. Elmerültem a tenger mélyébe és a vihar elsüllyesztett engem. Elfáradtam a kiáltozásban, berekedt a torkom, szemeim kimerültek, míg az én Istenemben reménykedtem. Fejem hajszálainál többen lettek, kik ok nélkül gyűlölnek engem. Megerősödtek ellenségeim, akik igaztalanul üldöznek engem; amit nem raboltam, azért fizetek. Óh Isten, Te tudod balgaságomat és vétkeim nincsenek titokban Előtted. Ne szégyenüljenek meg miattam, akik Téged várnak, Uram, Seregek Ura és ne szégyenkezzenek miattam, akik Téged keresnek, Izráelnek Istene, mert Teéretted viseltem a gyalázatot és borította el a szégyen arcomat. Ismeretlenné lettem testvéreimnek és idegenné anyám fiai előtt. Mert a Te házadért való buzgóságom elemésztett engem és gyalázóid gyalázkodásai reám hullottak. És meggörnyesztettem böjtölésben az én lelkemet és gyalázatommá lett nékem. Zsák lett az öltözetem és szóbeszéddé váltam nekik. Ellenem áskálódtak, akik a kapukban ültek és rólam énekeltek, akik bort ittak. Én pedig Hozzád imádkozom, Uram; itt az ideje jóakaratodnak, Istenem, a Te irgalmasságod sokaságában hallgass meg engem, a Te üdvözítésed igazságában ments ki engem a sárból, hogy el ne süllyedjek; hadd szabaduljak meg gyűlölőimtől és a mély vizektől. El nem merítsen engem a víz áradata és el nem nyeljen a mélység és be ne zárja a kút a száját fölöttem. Hallgass meg engem, Uram, mert jó a TE irgalmad; a Te könyörületességed sokasága szerint tekints le reám. ne fordítsd el orcádat a Te szolgádtól; mert gyötrődöm; hamar hallgass meg engem. Figyelj az én lelkemre és váltsd meg azt. Ellenségeim miatt szabadíts meg engem. Mert Te ismered gyalázatomat és megszégyenülésemet és megaláztatásomat; Előtted vannak minden sanyargatóim. Gyalázkodást és nyomorúságot kapott az én lelkem és együttérzőt vártam, de nem volt és vigasztalót, de nem találtam. Eledelül epét adtak nékem és szomjúságomban ecettel itattak. Váljék az ő asztaluk csapdává előttük és megbosszulássá és kelepcévé. Sötétüljenek el szemeik, hogy ne lássanak és hátukat mindenkorra görbítsd meg. Öntsd ki reájuk haragodat és haragod indulata érje el őket. Legyen pusztasággá az ő lakhelyük és hajlékainak ne legyen lakója. Mert akit Te megvertél, ők is üldözték és sebeimnek fájdalmát növelték. Tégy hozzá törvénytelenséget törvénytelenségükhöz és ne jussanak el a Te igazságosságodhoz. Töröltessenek ki az élők könyvéből és az igazak közé ne írassanak be. Szegény és szenvedő vagyok én, a Te szabadításod, óh Isten, oltalmazzon engem. Dicsérni fogom az én Istenemnek nevét énekkel, magasztalom Őt dicsérettel. És ez kedvesebb lesz Istennek a fiatal borjúnál, melynek szarvai és körmei sarjadnak. Lássák a szegények és vigadjanak; keressétek az Istent és élni fog lelketek. Mert meghallgatta az Úr a szegényeket és megkötözöttjeit nem semmizte ki. Dicsérjétek Őt az egek és a föld, a tenger és minden, ami mozog abban. Mert Isten megszabadítja Siont és felépülnek Júdea városai. Ott lakoznak majd és örökségül kapják azt. És az Ő szolgáinak ivadékai birtokolják azt és azok lakoznak majd benne, akik szertik az Ő nevét.

69. zsoltár

Óh Isten, siess az én segítségemre! Szégyenüljenek meg és aláztassanak meg, akik az én lelkemre törnek; forduljanak vissza és szégyenüljenek meg, akik rosszat akarnak nékem. Forduljanak tüstént vissza és szégyenkezve, akik gúnyolnak engem. Vigadjanak és örvendezzenek Tebenned mindazok, akik keresnek Téged és mondják mindenkor, akik szeretik a Te üdvösségedet: magasztaltassék az Isten. Én pedig szegény és nyomorult vagyok, óh Isten, segíts meg engem. Segítőm és szabadítóm vagy Te; Uram ne késlekedj. Dicsőség…

10. ZSOLTÁRI KATHIZMA

70. zsoltár

Óh Isten, Tebenned reménykedem, meg ne szégyenüljek soha. Igazságosságodban szabadíts meg engem és ments meg engem; hajtsd hozzám füledet és üdvözíts engem. Légy nékem védelmező Istenem és megmentő váram, mert Te vagy az én erősségem és menedékem. Istenem, szabadíts ki engem a bűnösök kezéből, a törvényszegőnek és igaztalanságot cselekvőnek kezéből, mert Te vagy a reménységem, Uram; az Úr az én bizodalmam ifjúságomtól fogva. Reád támaszkodtam az anyaméhtől fogva, anyám belsejéből T e vagy az oltalmazóm; Téged illet a dicséretem mindenkor. Csodajellé lettem sokak számára, mert Te voltál erős segítőm. Teljenek meg ajkaim a Te dicséreteddel, hogy énekeljem a Te dicsőségedet, egész napon át a Te fennségedet. Ne vess el engem az öregség idején, amikor erőm elhagy, ne hagyj el engem. Mert ellenségeim rólam beszélnek és kik az életemre leselkednek, együtt tanácskoznak, mondván: elhagyta őt az isten; üldözzétek és fogjátok meg őt, mert nincs, aki megszabadítsa. Óh Isten, ne légy távol tőlem; én Istenem, siess segítségemre. Szégyenüljenek meg és vesszenek el azok, kik rágalmazzák az én lelkemet, szégyen és gyalázat vegye körül azokat, kik rosszat akarnak nékem. Én pedig mindenkor reménykedem és szaporítom minden dicséretedet. Szájam hirdeti igazságosságodat, egész napon át a Te szabadításodat, mert számukat sem tudom. Belépek az Úr hatalmába; Uram, egyedül a Te igazságodról emlékezem meg. Tanítottál engem, óh Isten, ifjúságomtól fogva és mind mostanáig hirdetem csodálatos dolgaidat. Öregségemig és megőszülésemig ne hagyj el engem, óh isten, amíg hirdetem karodat, az egész jövendő nemzedéknek a Te hatalmadat és igazságodat. Óh Isten, a magasságokig érnek fel nagyságos dolgaid, amiket cselekedtél; óh Isten, kicsoda hasonlatos Tehozzád? Mily sok és ádáz gyötrelmet mutattál nékem, ám visszatérítve, újra életre keltettél engem és a föld mélységéből újra felhoztál engem. Én pedig zsoltáros hangszerrel magasztalom a Te igazságodat, óh Isten, énekelek Néked citerával, Izráelnek Szentje. Ujjongjanak ajkaim, midőn Néked énekelek és lelkem is, melyet megváltottál. Nyelvem is egész nap emlegeti igazságosságodat, midőn megszégyenülnek és pirulnak azok, kik rosszat akarnak nékem.

71. zsoltár

Óh Isten, igaz ítéletedet add a királynak és igazságosságodat a király fiának, hogy igazságosan ítélje a Te népedet és szegényeidet igaz ítéleteddel. teremjenek a hegyek bőséget a népnek és a halmok igazságosságot. Szolgáltasson igazságot a nép szegényeinek és mentse meg a nyomorultak fiait és alázza meg az elnyomót. Maradjon meg, amíg a nap és a hold van, nemzedékről nemzedékre. Olyan legyen uralma, mint az eső a gyapjúnak és a földnek a reáhulló esőcseppek. ragyogjon fel az ő napjaiban az igazság és a nagy békesség, amíg csak meg nem szűnik a hold. És uralkodjék tengertől tengerig és a folyótól a földkerekség határáig. Boruljanak le előtte az ethiópok és nyalják a port ellenségei. Tharszisz és a szigetek királyai hozzanak ajándékokat. Arábia és Sába királyai is ajándékokkal járuljanak eléje. És hódoljanak néki a föld minden királyai, minden nemzetek szolgáljanak néki. Mert megszabadítja a szegényt a hatalmastól és a nyomorultat, akinek nincs segítője. Megkönyörül a szegényen és a nyomorulton és a nyomorultak lelkét megmenti. Az uzsorától és az igaztalanságtól megváltja lelküket és drága előtte az ő nevük. És élni fognak és adatik nekik az arábiai aranyból és imádkoznak majd érette mindenkor, egész nap áldják őt. Bőség lesz a földön a hegyek csúcsáig, gyümölcse felülmúlja Libanont és a városok kivirágoznak, mint a föld füve. Legyen áldott az ő neve mindörökké, maradjon meg az ő neve, amíg a nap lesz és áldassanak meg benne a föld minden nemzetségei, minden nemzetek mondják őt boldognak. Áldott az Úr, Izráelnek Istene, aki csodálatos dolgokat cselekszik egyedül és áldott az Ő dicsőségének neve örökké és mindörökkön örökké. És teljék meg dicsőségével az egész föld. Úgy legyen, úgy legyen! Dicsőség…

72. zsoltár

Mily jó az Isten Izráelhez, az egyenes szívűekhez! Nékem pedig majdnem meginogtak lábaim, kevés híján, hogy lépteim el nem csúsztak. Mert megirigyeltem a törvényteleneket, látván a bűnösök jólétét. Mert nincs kínjuk halálukig és sebeik nem tartósak, az emberek fáradalmaiban nincs részük és nem érik őket csapások, mint más embereket. Ezért hatalmasodott el rajtuk a kevélység, törvénytelenségükbe és gonoszságukba öltöztek. Mintegy a kövérségükből fakad igaztalanságuk, így jutnak el szívük szándékára; gonoszsággal gondolkodnak és beszélnek, fennhéjázva szólnak igaztalanságot; feltátották szájukat az égre és nyelvük bejárja a földet. Ezért fordul oda az én népem és napok teljessége jut nekik. És ezt mondták: hogyan tudhatná ezt az Isten és hogyan lehetne erről tudomása a Magasságosnak? Íme ezek bűnösök és mégis boldogulnak, örökre birtokolják a vagyont. És így szóltam: tehát hiába tartottam tisztán a szívemet és mostam kezeimet ártatlanok közt, hiába ostoroztattam egész nap és szenvedtem fenyítést reggelenként? Ha ezt mondtam volna: hadd beszéljek én is így! – bizony hűtlen lettem volna fiad nemzedékéhez. És elgondolkodtam, hogy megértsem ezt, fáradság volt ez számomra, amíg be nem mentem Isten szentélyébe és meg nem értettem azok végét. Bizony sikamlós utat adtál alájuk és ledöntötted őket, amikor feltápászkodtak. Hogy tönkrementek egy szempillantás alatt! Elpusztultak, elvesztek igaztalanságuk miatt. Mint az ébredők álmát, uram, úgy semmisítsd meg városodban az ő képüket. Amikor kiégett a szívem és veséim megrendültek, akkor én megvetett és tudatlan voltam; olyan voltam, mint az állat Teelőtted. De én mikor Veled vagyok, megfogtad jobbkezemet, tanácsoddal vezetsz engem és dicsőségbe fogadsz engem. Mi van számomra a mennyben és Rajtad kívül mit kívánjak még a földön? Enyésszen bár el szívem és testem, szívemnek Istene vagy és osztályrészem, óh Isten mindörökké. Mert íme elvesznek azok, kik eltávolodtak Tőled, elpusztítod mindazokat, kik eltévelyednek Tőled. De Istenhez ragaszkodom oly igen jó nékem, az Úrba helyeznem reménységemet, hirdetnem minden dicséreteidet Sion leányának kapuiban.

73. zsoltár

Miért vetettél el, Istenem, teljesen, miért lobbant fel haragod a Te legelőd juhaira? Emlékezz meg a Te gyülekezetedről, amelyet régen szerzettél; megváltottad örökséged pálcáját. Sion hegye az, amelyen lakozol. Emeld föl kezeidet az ő szerfeletti kevélységükre, azért a sok gonoszságért, amit az ellenség cselekedett a Te szentélyedben. Gőgösködtek gyűlölőid a Te ünneped közepette, saját jeleiket tűzték ki jelekül és nem ismerték fel ott magasan a bejárat fölött. Mint a sűrű tölgyerdőben, fejszéikkel szétvagdosták ajtait, s ugyanott bárdokkal és kalapácsokkal szétverték azokat. Tűzzel égették meg a Te szentélyedet, a földig gyalázták meg a Te nevednek hajlékát. Mondották szívükben egész nemzetségükkel együtt: jertek, töröljük el az Úr minden ünnepeit a földről. Jeleinket nem látjuk, nincs már próféta és nem ismer már minket. Meddig gyalázkodik még az ellenség, óh Isten és meddig ingerli a támadó a végsőkig a Te nevedet? Miért tartod vissza kezedet és miért nem veszed ki jobbodat a kebledből, hogy végezz vele? Isten pedig  ami Királyunk, öröktől fogva üdvösséget cselekedett a földnek közepette. Te erősítetted meg hatalmaddal a tengert, Te törted össze a sárkányok fejét a vizek felett. Te zúztad össze a sárkány fejeit és adtad oda eledelül az ethiópok népének. Te fakasztottál forrásokat és patakokat, Te szárítottad ki Éthám folyóit. Tied a nap és Tied az éjszaka, Te rendezted el a derengést és a napvilágot. Te alkottad a föld minden határait, a nyarat és a tavaszt Te teremtetted. Emlékezz meg erről: az ellenség gyalázata az Urat és esztelen nép ingerelte a Te nevedet. ne add át a vadállatoknak az ok lelkét, akik megvallanak Téged, szegényeid lelkét ne feledd el végképpen. Tekints a Te szövetségedre, mert megteltek a föld sötét helyei a törvénytelenségek házaival. ne térjen vissza a megalázott megszégyenítve; a szegény és a szűkölködő dicsérni fogja a Te nevedet. Kelj föl; Isten, tartsd meg ítéletedet. Emlékezz gyalázatodra, amellyel egész nap illet az esztelen. ne feledkezz meg szolgáid haragjáról; gyűlölőid kevélysége mindenkorra feljutott Hozzád. Dicsőség…

74. zsoltár

Megvallunk Téged, óh Isten, megvallunk Téged és segítségül hívjuk a TE nevedet. Elmondom minden csodálatos dolgaidat, amikor időhöz jutok; én egyenesen ítélek. Ha megremeg is a föld és annak minden lakói, Én erősítettem meg annak oszlopait. Azt mondtam a törvényszegőknek: ne tegyetek törvénytelenséget és a vétkezőknek: ne emeljétek fel szarvatokat, ne szóljatok Isten ellen igaztalanságot. Mert nem keletről nem nyugatról és nem is a puszta hegyek felől jön a megigazulás, hanem Isten a bíró; ezt megalázza, azt fölemeli. Mert pohár van az Úr kezében, tiszta fűszeres borral tele és tölt abból amabba, de üledéke nem ürül ki, hanem isznak abból a földnek minden bűnösei. Én pedig örvendezem mindörökké, énekelek Jákob Istenének és összetöröm a bűnösök minden szarvát, s az igaznak szarvai fölemeltetnek.

75. zsoltár

Ismeretes Júdeában az Isten, nagy az Ő neve Izráelben. Békességben volt az Ő hajléka és lakóhelye a Sionon. Ott törte össze az íjak erejét, pajzsot, kardot és háborút. Csodálatosabban tündökölsz Te az örök hegyeknél. Megrendültek minden balga szívűek, álomba merültek és semmit sem találtak kezükkel a gazdag férfiak. A Te feddésedtől, óh Jákobnak Istene, elernyedtek azok, kik lóra ültek. Félelmetes vagy Te, kicsoda állhatna ellen Néked haragod idején? Az egekből hallattál ítéletet, a föld megfélemedett és elcsöndesedett, miután fölkelt ítélkezésre az Isten, hogy megszabadítsa a földnek minden szelídjeit. Mert az emberek haragja is csak magasztal Téged, s a harag maradéka ünnepel Téged. Tegyetek fogadalmat a mi Urunknak Istenünknek és tartsátok meg azt; mindannyian, kik körülötte vannak, vigyenek ajándékokat a Félelmetesnek, aki elveszi a fejedelmek lelkét; félelmetes Ő a föld királyainak.

76. zsoltár

Hangommal az Úrhoz kiáltottam; hangommal Istenhez szólottam és Ő figyelt reám. Gyötrelmem napján az Istent kerestem, kezeimet éjjel is Feléje tártam s nem lankadtam el; nem akart megvigasztalódni az én lelkem. Istenről emlékeztem és örültem; elmélkedtem és elcsüggedt a lelkem. Ébren maradtak szemeim az őrségváltásig; megrendültem és nem szólhattam. Visszagondoltam a régi napokra és a hajdankor éveire emlékeztem és azokon gondolkodtam, éjjel a szívemben elmélkedtem és azt kutatta lelkem: vajjon mindörökre elvet az Úr és többé nem lesz jóakaró?  Vagy végképpen megszünteti az Ő irgalmát, nemzedékről nemzedékre: Avagy elfelejt könyörülni az Isten vagy elzárja haragjában az Ő könyörületét? És mondottam: most kezdtem; ez a Magasságos jobbjának elfordulása. Megemlékeztem az Úrnak műveiről; mert megemlékezem a kezdettől fogva való csodálatos dolgaidról és gondolkodom minden műveiden és munkáidon elmélkedem. Óh Isten, szentséges a Te utad. Kicsoda olyan nagy isten mint a mi Istenünk? Te vagy az Isten, aki csodákat cselekszel. Megmutattad a népeknek a Te hatalmadat, megmentetted karoddal a Te népedet, Jákob és József fiait. Megláttak Téged a vizek, óh Isten, megláttak Téged a vizek és megfélemedtek és megrendültek a mélységek, nagy volt a vizek zúgása. Hangot adtak a fellegek, mert nyilaid járták át őket. A Te mennydörgésed hangja volt a forgószélben, megvilágították a Te villámaid a földkerekséget; megrendült és megrettent a föld. Tengeren át vezetett a Te utad és ösvényeid a nagy vizeken keresztül és nyomdokaid fel nem ismerhetők. Vezetted a Te népedet, mint a juhokat, Mózes és Áron keze által. Dicsőség…

11. ZSOLTÁRI KATHIZMA

77. zsoltár

Figyelj tanításomra, én népem, hajtsátok fületeket szájamnak igéire. Példabeszédre nyitom meg számat, ősidőkből való kérdéseket teszek föl, melyeket hallottunk és tudtunk és atyáink beszéltek el nekünk. Nem titkoljuk el gyermekeinktől, a jövendő nemzedéknek elbeszéljük az Úr dicséretét és hatalmát és az Ő csodálatos dolgait, amelyeket cselekedett. Bizonyságot állított Jákobban s törvényt hozott Izráelben, s ezekről azt parancsolta atyáinknak, hogy tudassák fiaikkal, hogy megismerje azokat a jövő nemzedék, a születendő fiak, s hogy ők is fölkeljenek és mondják el azokat az ő fiaiknak és Istenbe vessék reménységüket, el ne feledjék Istennek műveit, hanem kövessék az Ő parancsolatait és nem legyenek olyanok, mint atyáik, az álnok és engedetlen nemzedék, mely nem irányította a szívét helyesen és amelynek lelke nem volt állhatatos Isten iránt.  Efráim fiai, kik feszített íjakkal lőttek, meghátráltak az ütközet napján. Nem őrizték az Isten szövetségét és nem akartak az Ő törvényében járni; elfeledkeztek az Ő jótéteményeiről és az Ő csodálatos dolgairól, melyeket megmutatott nekik, azokról a csodálatos dolgokról, melyeket atyáink előtt cselekedett Egyiptom földjén és Tánisz mezején. Széthasította a tengert és átvezette őket, mintegy tömlőbe állította oda a vizeket és vezette őket nappal felhővel és egész éjjel a tűznek fényével. Sziklát repesztett szét a pusztaságban és itatta őket, mint valami nagy mélységből, vizet fakasztott a kősziklából és mint folyamokat zúdított alá vizeket. Mégis tovább vétkeztek Ellene, zúgolódtak a Magasságos ellen a sivatagban és kísértették az Istent szívükben, eledelt kérve lelküknek. Isten ellen szóltak és ezt mondták: vajjon tud-e Isten asztalt teríteni a pusztában? A sziklára ugyan ráütött és folyt a víz és patakok ömlöttek, de tud-e kenyeret is adni, vagy asztalt teríteni az Ő népének? Hallotta ezt az Úr és megharagudott és tűz lobbant Jákobra, harag támadt Izráel ellen, mert nem hittek Istenben és nem bíztak az Ő szabadításában. Parancsolt a fellegeknek a magasságban és megnyitotta az ég kapuit és mannát hullatott nékik eledelül és mennyei kenyeret adott nekik. Az angyalok kenyerét ette az ember, eledelt küldött nekik jóllakásig. Déli szelet támasztott az égből és hatalmával elhozta a délnyugati szelet és annyi húst hullatott reájuk, mint a por és annyi szárnyas madarat, mint a tenger fövenye. Táboruk közepébe hullottak azok, sátraik köré és ettek és igen jóllaktak; amit kívántak, elhozta nekik; nem fosztotta meg őket kívánságuktól. Ételük még a szájukban volt, amikor Istennek haragja ellenük támadt és megölte közülük a legerősebbeket és Izráel kiválóit gúzsbakötötte. Mindazonáltal tovább vétkeztek és nem hittek csodálatos dolgaiban, hiábavalóságokban fogyatkoztak el napjaik és éveik sietséggel. Amikor öldöste őket, keresték Őt, megtértek és Istenhez siettek és megemlékeztek arról, hogy Isten az ő segítőjük, a magasságos Isten az ő megváltójuk. De megcsalták Őt a szájukkal és nyelvükkel hazudtak Néki mert szívük nem volt őszintén Ővele és nem voltak állhatatosak az Ő szövetségében. Pedig Ő könyörületes, megengesztelődik bűneik iránt és nem pusztít el; sokszor elfordítja dühét és nem szítja fel egészen a haragját, hanem megemlékezik arról, hogy húsból valók ők, olyanok, mint a fuvallat, mely elsuhan és nem tér vissza. Hányszor zúgolódtak Ellene a sivatagban, hányszor haragították meg Őt a puszta földön! Ismételten kísértették az Istent és haragították Izráel Szentjét. Nem emlékeztek meg az Ő kezéről, a napról, amelyen megváltotta őket a szorongatónak kezéből; amikor megtette jeleit Egyiptomban és csodajeleit Tánisz mezején és vérré változtatta folyóikat és patakjaikat, úgyhogy nem ihattak; pusztító rovarokat bocsátott reájuk, melyek emésztették őket és békákat, melyek pusztították őket. Termésüket gabonaüszöknek adta és fáradságuk gyümölcsét a sáskának; jégesővel pusztította el szöllőjüket és eperfáikat dérrel; kiszolgáltatta jószágaikat a jégesőnek és vagyonukat a tűznek; reájuk bocsátotta haragjának gerjedelmét, felindulást, haragot és sanyargatást, a gonosz angyalok csapatát; utat nyitott haragjának, nem kímélte meg lelküket a haláltól és állataikat dögvésznek adta és megölt minden elsőszülöttet Egyiptomban, fáradságuk zsengéjét Hám hajlékaiban. Elindította az Ő népét, mint a juhokat és terelgette, mint nyájat a pusztában; reménységben vezette őket és nem rettegtek és ellenségeiket elborította a tenger. és fölvezette őket, az Ő megszentelésének hegyére, a hegyre, amelyet az Ő jobb keze épített. Kiűzte előlük a pogány nemzeteket, mérőkötéllel örökséget osztott nekik és hajlékaikban letelepítette Izráel törzseit. De ők megkísértették és megkeserítették a magasságos Istent és bizonyságait nem őrizték meg. Elpártoltak és hűtlenek lettek, miként atyáik, elhajoltak, mint a megvetemült íj és megharagították Őt áldozati magaslataikkal és féltékennyé tették Őt faragott bálványaikkal. Hallotta Isten és megvetette és nagyon megutálta Izráelt és elhagyta silomi hajlékát, a sátort, amelyben lakozott az emberek között. Fogságba adta erejüket és ékességüket az ellenség kezébe; kardnak szolgáltatta ki az Ő népét és megvetette örökségét; ifjaikat tűz emésztette el és szüzeik nem búcsúztathatták el őket; papjaik kardélre hányattak és özvegyeik nem sirathatták el őket. Akkor fölkelt mindegy álomból az Úr, mint a bortól mámoros hős, visszaverte ellenségeit és örök gyalázatot mért reájuk. Elvette József hajlékát és nem választotta Efráim törzsét, hanem Júda törzsét választotta, Sion hegyét, amelyet szeretett és megépítette, mint sziklavárat a maga szentélyét, mindörökre alapozta azt meg a földön. És kiválasztotta Dávidot, az Ő szolgáját és kiemelte őt a juhnyájak közül, a szoptatós juhok mögül hozta el őt, hogy pásztorolja Jákobot, az Ő népét és Izráelt, az Ő örökségét. És az pásztorolta őket szívének ártatlanságával és kezeinek okosságával vezette őket. Dicsőség…

78. zsoltár

Óh Isten, pogány nemzetek jöttek örökségedbe, megfertőzték szent templomodat, Jeruzsálemet romhalmazzá tették. Szolgáid holttestét az ég madarainak adták eledelül, kegyelteid húsát a föld vadjainak. Vérüket úgy ontották, mint a vizet Jeruzsálem körül és nem volt, aki temessen. Gyalázattál lettünk szomszédaink előtt, gúnnyá és nevetséggé a körülöttünk lévőknek. Meddig haragszol, Urunk, ily nagyon? Meddig lángol féltékenységed, mint a tűz? Öntsd ki haragodat a pogány nemzetekre, amelyek nem ismernek Téged és a királyságokra, melyek nem szólítják a Te nevedet. Mert elnyelték Jákobot és hajlékát elpusztították. Ne emlékezz meg régi törvénytelenségeinkről; hamar érjen el minket a Te könyörületed, mert elnyomorodtunk nagyon. Segíts meg minket, üdvözítő Istenünk; a Te neved dicsőségéért, Urunk, szabadíts meg minket és könyörülj a mi bűneinken a Te nevedért, hogy ne mondhassák a pogány nemzetek: hol van az ő Istenük? Hadd ismerjék meg a nemzetek a mi szemünk láttára a bosszúállást szolgáidnak kiontott véréért. Jusson színed elé a megbilincseltek sóhajtása, karod nagyságával tartsd meg a leöltek fiait. Fizesd vissza szomszédainknak kebelükben hétszeresen azt a gyalázatot, amellyel meggyaláztak Téged, Urunk. Mi pedig, a Te néped, s a Te nyájadnak juhai, örökké megvallunk Téged, nemzedékről nemzedékre hirdetjük a Te dicséretedet.

79. oltár

Izráelnek Pásztora, hallgass meg, aki mint bárányt vezérled Józsefet; ki a Kerubokon ülsz, jelenj meg Efráim, Benjámin és Manassé előtt; serkentsd föl hatalmadat és jöjj szabadításunkra. Óh Isten, téríts vissza minket, világosítsd meg orcádat és mi megszabadulunk. Urunk, Seregek Istene meddig haragszol szolgádnak imádságára meddig táplálsz minket a könnyek kenyerével és itatsz minket könnyekkel bőségesen? Ellenkezéssé tettél minket szomszédainknak és ellenségeink gúnyolódnak rajtunk. Urunk, Seregek Istene, téríts vissza minket, világosítsd meg orcádat és mi megszabadulunk. A szöllőt kiemelted Egyiptomból, elűzted a pogány népeket és azt elültetted. Elegyengetted előtte az utat, elültetted gyökereit és megtelt vele a föld. Árnyéka beborította a hegyeket és veszői Isten cédrusait. Kinyújtotta indáit a tengerig és a folyóig a hajtásait. Miért bontottad le a sövényét, hogy szaggathassák mindazok, kiket arra visz az útjuk? Tönkretette azt az erdei vadkan és a dúvad letarolta. Óh Seregek Istene, fordulj vissza, tekints le az égből és lásd és látogasd meg ezt a szöllőskertet és védelmezd azt, amit a Te jobbod ültetett és az embernek fiát, kit erőssé tettél magadnak. Nem pártoltunk el Tőled; éltess minket és a Te nevedet hívjuk segítségül. Urunk, Seregek Istene, téríts vissza minket, világosítsd meg orcádat és mi megszabadulunk.

80. zsoltár

Örvendezzetek az Istennek, a mi segítőnknek; ujjongjatok Jákob Istenéhez. Zengjetek zsoltárt és vegyetek elő dobot, lágy hangú hárfát citerával együtt; fujjátok meg a harsonát újholdkor, a mi ünnepünk nevezetes napján; mert rendelés ez Izráel számára és Jákob Istenének parancsa. Bizonyságul rendelte ezt Józsefben, amikor az kivonult Egyiptom földjéről. Szózatot hallott, melyet nem ismert; háta megszabadult a teher emelésétől, kezei addig kosárral robotoltak. A szorongatásban segítségül hívtál és megszabadítottalak téged, meghallgattalak a vihar rejtekéből, megpróbáltalak az ellenmondás vizénél. Halljad Én népem, mert bizonyságot teszek néked, Izráel; bárcsak hallgatnál Reám! Ne legyen néked új istened és idegen istennek ne hódolj. Mert Én vagyok a te Urad Istened, aki felhoztalak Egyiptom földjéről; nyisd ki tágra a szádat és megtöltöm azt. De népem nem hallgatott hangomra és Izráel nem figyelt Reám; azért elküldtem őket szívük kívánsága szerint, hadd járjanak a maguk szándékában. Bárcsak hallgatna Reám a népem és Izráel az Én utaimon járna! Ellenségeit tüstént megaláznám és rávetném kezemet szorongatóira. Az Úr ellenségei hízelkednének néki és idejük örökké tartana. Őt pedig a búza legjavából táplálná és a kősziklából jóllakatná őt mézzel. Dicsőség…

81. zsoltár

Isten áll az istenek gyülekezetében, ítélkezik az istenek között: meddig ítélkeztek igazságtalanul és emelitek a bűnösök orcáját? Ítéljetek az árvának és a szegénynek, az alázatosnak és a nyomorgónak igazságot adjatok. Mentsétek meg a nyomorgót és a szegényt és a bűnösnek kezéből szabadítsátok meg őt. Nem tudnak, sem nem értenek; sötétségben járnak; megrendülnek a földnek minden alapjai. Én mondottam: istenek vagytok és elhulltok, mint a főemberek bármelyike. Kelj föl, Isten, ítéld meg a földet, mert Néked jutnak örökségül minden nemzetek.

82. zsoltár

Óh Isten, kicsoda hasonlítható Tehozzád? Ne hallgass és ne nyugodjál, óh Isten! Mert íme ellenségeid tombolnak és gyűlölőid fölemelték fejüket. Néped ellen alattomos tervet eszeltek ki és tanácskoztak a Te szenteid ellen. Ezt mondták: jertek, irtsuk ki őket, hogy ne legyenek nemzet többé, hogy emléke se maradjon Izráel nevének. mert egyetértésben tanácskoztak valamennyien együtt, Ellened szövetséget kötöttek az idumeusok sátrai és az izmaeliták, Moáb és az agarénusok, Gebál, Ammon és Amálek, az idegen fajúak Tyrus lakóival; még Asszur is hozzájuk csatlakozott, segítségül lettek Lót fiainak. Úgy cselekedjél velük, mint Jábinnal Kiszon patakjánál; elpusztultak Endornál, trágyává lettek a termőföldnek. Tedd a fejedelmeket olyanná, mint Órebet és Zébet és mint Zebéhet és Szalmanát minden főembereiket, akik ezt mondták: vegyük birtokunkba Istennek szentélyét. Istenem, tedd őket olyanná, mint az ördögszerkér, mint a nádszál a szélben; mint a tűz, mely felgyújtja az erdőt, mint a láng, mely hegyeket éget fel, úgy üldözd őket szélvészeddel és haragoddal rendítsd meg őket. Töltsd el orcájukat gyalázattal, hadd keressék a Te nevedet, Uram. Szégyenüljenek meg és rémüljenek meg mindörökre, piruljanak és vesszenek el és tudják meg, hogy az Úr a Te neved és egyedül Te vagy a Magasságos az egész földön.

83. zsoltár

Mily kedvesek a Te hajlékaid, Seregeknek Ura! Vágyódik és epedezik az én lelkem az Úr tornácai után. Szívem és testem örvendezik az élő Istenben. Mert a madár is talált magának házat és a gerlice is fészket, ahová letegye fiókáit: a Te oltárodat, Seregeknek Ura, én Királyom és Istenem. Boldogok, akik a Te házadban lakoznak, mindörökkön dicsérhetnek Téged. Boldog az a férfiú, akinek Tőled van az oltalma és aki szívében zarándoklást határozott. A siralom völgyében, a helyen, amelyen áthalad, áldást áraszt reá a Törvényhozó. Erőről erőre haladnak, míg megjelenik nekik az istenek Istene a Sionon. Seregeknek Ura Istene, hallgasd meg imádságomat, halld meg azt Jákobnak Istene. Védelmező Istenünk, nézz le s tekints a Te felkentednek orcájára. Mert jobb egy nap a Te tornácaidban ezer másnál. Inkább legyek félrehúzódva az Isten házában, hogysem a bűnösök hajlékában lakozzam. Mert az irgalmasságot és az igazságot szereti az Úr Isten, kegyelmet és dicsőséget ád. Nem vonja meg az Úr a jót azoktól, akik ártatlanságban járnak. Seregeknek Ura, boldog az az ember, aki Tebenned reménykedik.

84. zsoltár

Megkegyelmeztél, Urunk, a TE földednek, visszahoztad Jákob foglyait, megbocsátottad néped törvénytelenségeit, elfedezted minden bűneiket. Megszüntetted minden haragodat, elfordultál felindulásod gerjedelmétől. Téríts vissza minket, üdvösségünk Istene és fordítsd el haragodat tőlünk. Vajjon örökké haragszol-e reánk és nemzedékről nemzedékre tartod-e haragodat? Óh Isten, visszatérve eleveníts meg minket és néped örvendezni fog Tebenned. Mutasd meg nékünk, urunk, a Te irgalmadat és add nekünk üdvözítésedet. hadd halljam, mit beszél nékem az Úr Isten. Bizony békességről szól az Ő népéhez és az Ő kegyeltjeihez és azokhoz, kik szívükben visszatérnek Hozzá. Bizony közel van az Ő üdvözítése azokhoz, akik félik Őt, hogy dicsőség lakozzék a mi földünkön. Irgalom és igazság találkoztak, igazságosság és békesség megcsókolták egymást. Igazság kelt ki a földből és igazságosság letekintett a mennyből. Mert az Úr megadja a jót és földünk meghozza gyümölcsét. Igazságosság jár az Ő színe előtt és irányítja az úton az Ő lépteit. Dicsőség…

12. ZSOLTÁRI KATHIZMA

85. zsoltár

Hajtsd felém füledet, uram és hallgass meg engem, mert szegény és nyomorult vagyok én. Őrizd meg az én lelkemet, mert istenfélő vagyok; szabadítsd meg, Istenem, a Te szolgádat, aki Tebenned reménykedik. Irgalmazz nékem, Uram, mert Tehozzád kiáltottam egész napon át; örvendeztesd meg  a Te szolgádnak lelkét, mert Tehozzád emeltem lelkemet. Mert Te, Uram, jóságos vagy és elnéző és nagyirgalmú mindazokhoz, akik Téged segítségül hívnak. Hallgasd meg, Uram, az én imádságomat és figyelj föl könyörgésem hangjára. Gyötrődésem napján Hozzád kiáltottam, mert meghallgattál engem. Nincs hasonlatos Hozzád az istenek között, Uram és cselekedeteid szerint sem. Minden nemzetek, melyeket alkottál, eljönnek és hódolnak Előtted, Uram és dicsőítik a Te nevedet. Mert nagy vagy Te és csodálatos dolgokat cselekszel; egyedül Te vagy Isten. Vezess engem, Uram, a Te utadon és a Te igazságodban fogok járni; örvendezzék az én szívem a Te nevednek félelmében. Vallomást teszek Rólad, Uram Istenem, teljes szívemből és dicsőítem a Te nevedet mindörökké. Mert nagy a Te irgalmad énrajtam és kiszabadítottad lelkemet az alvilág legmélyéről. Óh Isten, törvényszegők támadtak reám és hatalmasok sokasága kereste az én lelkemet és nem vettek figyelembe Téged. De Te, Uram Istenem, könyörületes és irgalmas, hosszantűrő és nagyirgalmú és igaz vagy. Tekints reám és irgalmazz nékem; add meg szolgádnak a Te erődet és szabadítsd meg a Te szolgálód fiát. Add nékem a Te jóságod jelét és lássák azt az én gyűlölőim és szégyenüljenek meg, mert Te, Uram, megsegítettél és megvigasztaltál engem.

86. zsoltár

Alapjai a szent hegyeken állnak. Szereti az Úr Sionnak kapuit Jákob minden hajlékánál jobban. Dicső dolgokat mondtak terólad, Istennek városa. Megemlékezem Rahábról és Babylonról ismerőseim között és íme az idegenek és Tyrus és az ethiópok népe, ezek mind ott születtek. Anya a Sion – mondják az emberek -, mert ember született benne és maga a Magasságos alapozta azt meg. Az Úr írásban mondja el, mely népek és fejedelmek születtek abban. Minden örvendezőnek tebenned van a lakhelye.

87. zsoltár

Én Uram, üdvösségemnek Istene, éjjel és nappal kiáltottam Előtted. Jusson el az én imádságom a Te színed elé, hajtsd füledet az én könyörgésemre. Mert eltelt bajokkal az én lelkem és életem közel jutott az alvilághoz. Hozzászámláltattam a sírba menőkhöz, olyanná lettem, mint a magatehetetlen ember, aki a halottak között szabad, mint a leöltek, akik sírban feküsznek, akikről meg nem emlékezel többé, mert elszakadtak a Te kezedtől. Mélységes gödörbe helyeztek engem, a sötétségbe és a halál árnyékába. Reám nehezedett a Te haragod és minden szigorodat reám irányítod. Eltávolítottad éntőlem ismerőseimet, utálatossá lettem előttük; bezárattam és ki nem jöhettem. Szemeim meggyöngültek a nyomorúságtól. Kiáltottam Hozzád, Uram, egész napon át. Feléd nyújtottam kezeimet. Avagy a holtakkal teszel-e csodákat? Vajjon feltámasztják-e őket az orvosok, hogy megvalljanak Téged? Vagy talán elmondja-e valaki a sírban a Te irgalmadat és a Te igazságodat ott a pusztulásban? Megtudhatják-e a sötétségben a Te csodáidat és a Te igazságosságodat a feledés földjén?  Én pedig Hozzád kiáltottam, Uram és kora reggel eljut Hozzád az én imádságom. miért taszítasz el engem, Uram és miért fordítod el orcádat éntőlem? Nyomorult vagyok én és fáradozom ifjúságom óta, amikor pedig fölemelkedtem, megaláztattam és megháborodtam. Átalment rajtam a Te felindulásod és fenyegetéseid elemésztetek engem. Körülvettek engem, mint a víz, egész napon át közösen árasztottak körül engem. Körülvettek engem, mint a víz, egész napon át közösen árasztottak körül engem. Eltávolítottál tőlem barátot és felebarátot és ismerőseimet a nyomorúságomtól. Dicsőség…

88. zsoltár

A Te irgalmadat, Uram, mindörökkön énekelem, nemzedékről nemzedékre hirdetem számmal a Te igazságodat. Mert mondottad: mindörökre építettik meg az irgalom, a mennyekben készítettik el a Te igazságod. Szövetséget kötöttem az én választottaimmal, megesküdtem Dávidnak, az én szolgámnak: mindörökre megerősítem a Te magodat és nemzedékről nemzedékre felépítem a te trónusodat. Az egek hirdetik a Te csodálatos dolgaidat Uram és a Te igazságodat a szentek gyülekezetében. Mert kicsoda egyenlő a fellegekben az Úrral és kicsoda hasonlatos az Úrhoz az Isten fiai közül? Dicsőített az Isten a szentek tanácsában; nagy és félelmetes Ő mindenek fölött, akik körüle vannak. Seregeknek Ura Istene, kicsoda hasonlatos Tehozzád? Erős vagy, Uram és igazságod körülvesz Téged. Te uralkodsz a tenger erején és hullámainak háborgását Te csöndesíted le.  Te sebesültként megaláztad a kevélyt és hatalmas karoddal szétszórtad ellenségeidet. Tied az egek és Tied a föld; a földkerekséget és annak népességét Te alapoztad meg. Az északot és a tengereket Te alkottad, Thábor és Hermon a Te nevedben örvendezik. A Te karod hatalommal tejes; erős legyen a kezed és emelkedjék a jobbod. Igazságosság és igazságtevés a Te trónusod támasza, irgalmasság és igazság jár a Te színed előtt. Boldog a nép, amely ismeri az ujjongást. Uram, a Te orcád világosságában járnak ők és a Te nevedben örvendeznek egész napon át és a Te igazságosságodban felmagasztaltatnak. Mert erejüknek büszkesége vagy Te és a Te jóakaratodból növekedik a mi erőnk. Mert az Úr a mi oltalmunk és Izráel Szentje a mi Királyunk. Akkor látomásban szólottál fiaidhoz és ezt mondottad: erősre bíztam a segítséget, felmagasztaltam a választottat az Én népemből. Megtaláltam szolgámat, Dávidot, szent olajammal felkentem őt. Mert kezem oltalmazza őt és karom megerősíti őt. Ellenség nem húzhat hasznot belőle és a törvénytelenség fia nem ronthat rá, hogy bántalmazza őt. És összezúzom az ő színe előtt ellenségeit és gyűlölőit gúzsbakötöm. És vele lesz az Én igazságom és irgalmam és az Én nevemben növekedik az ő ereje. És a tengerre helyezem az ő kezét és a folyókra az ő jobbját. Ő így hív majd Engem: Atyám vagy Te és Istenem és az én üdvösségem oltalmazója. És Én elsőszülöttemmé teszem meg őt, magasztossá a föld királyai Között. Örökre megtartom őiránta irgalmamat és szövetségem hű marad őhozzá. Mindörökre tartónak teszem az ő magvát és trónját olyanná, mint az ég napjait. Hogyha elhagyják fiai az Én törvényemet és rendeléseim szerint nem járnak, hogyha igazságaimat meggyalázzák és parancsolataimat nem tartják meg, vesszővel látogatom meg törvénytelenségeiket és korbáccsal bűneiket. De irgalmamat őtőle meg nem vonom, sem igazságtalan nem leszek igazságomban, sem szövetségemet meg nem gyalázom és ami ajkaimon kijött, meg nem másítom. Egyszer megesküdtem szentségemre – és nem leszek hazug Dávidhoz -, hogy magva örökre megmarad és trónja olyan lesz, mint a nap Énelőttem és mint az örökké szilárd hold, az igaz tanú az égen. És mégis eltaszítottad és lebecsülted és megvetetted a Te felkentedet. Felbontottad a szolgáddal kötött szövetséget, földig aláztad meg az ő szentségét. Lerontottad minden védőfalait, gyöngévé tetted erődítményeit. megrabolták őt minden arra járók, gyalázattá lett szomszédai előtt. Fölemelted ellenségeinek jobbját, megörvendeztetted minden ellenségeit. Megvontad segítségedet az ő kardjától és nem oltalmaztad őt a háborúban. Megfosztottad őt ragyogásától és trónját a földre döntötted. Megrövidítetted uralkodásának napjait szégyenbe borítottad őt. Meddig fordulsz el, Uram, teljesen és meddig ég, mint a tűz a Te haragod? Emlékezz meg arról, hogy mi az én létem; vagy talán hiábavalóságra alkottad az emberek minden fiait? Ki az az ember, aki él és nem lát halált és megmentheti lelkét az alvilág kezétől? Hol van, uram a Te régi irgalmad, amelyet megfogadtál Dávidnak igazságodban? Emlékezz meg, Uram, szolgáid gyalázatáról, amelyet keblemben hordozok sok nemzet miatt, amellyel meggyalázták, Uram, amellyel meggyalázták ellenségeid a Te felkented lépteit. Áldott az Úr mindörökké. Úgy legyen, úgy legyen! Dicsőség…

89. zsoltár

Urunk, menedékünk voltál nemzedékről nemzedékre. Mielőtt a hegyek lettek és a föld és a világmindenség megalkottatott volna, öröktől fogva és mindörökké vagy Te. Visszatéríted az embert a porba és ezt mondod: Térjetek vissza, emberek fiai. Mert ezer esztendő olyan a szemedben, mint  a tegnapi nap, amely elmúlt és mint egy őrségváltás az éjszakában. Ugyanúgy tűnnek tova az évek. Reggelre, mint a fű elmúlnak, amely reggelre kisarjad és elmúlik, estére ledől, elfonnyad és kiszárad. Mert elsorvadtunk haragodtól és felindulásodtól megrendültünk. Szemeid elé tetted törvénytelenségeinket, időnk a Te orcád világosságában van. Mert megfogyatkoztak minden napjaink és haragodtól elsorvadtunk, éveink elszálltak, mint a pókháló. Éveink napjai hetven esztendő, vagy legföljebb nyolcvan esztendő és nagyobb részük fáradság és szenvedés; mert elpuhultság vett erőt rajtunk és bűnhődünk. Kicsoda ismeri haragod erejét és félelmedben a Te indulatodat? Úgy tanítsd meg bölcsességben számolni A Te jobboddal a szívükben megkötözötteket. Térj vissza, Urunk, – meddig még? – és könyörülj meg a Te szolgáidon. Teljünk el reggel a Te irgalmaddal és örvendezzünk és vigadjunk minden napjainkban. Örvendezzünk annyi napig, ameddig sanyargattál minket és annyi évig, ameddig rosszat láttunk. És tekints a Te szolgáidra és a Te műveidre és vezéreld az ő fiaikat. És legyen a mi Urunk Istenünk fényessége mirajtunk és kezeinknek műveit erősítsd meg rajtunk.

90. zsoltár

Aki a Magasságos oltalmában lakozik, az ég Istenének árnyékában táboroz. Azt mondja az Úrnak: oltalmazóm és menedékem nékem az én Istenem, Őbenne reménykedem. Mert Ő szabadít meg engem a vadászok csapdájától és haragos beszédtől. Vállaival beárnyékoz téged és az Ő szárnyai alatt bizodalommal lehetsz; fegyverként vesz körül az Ő igazsága. Nem félemedsz meg az éjjeli rettenéstől, a nappal repülő nyíltól, a sötétségben lopakodó bajtól, a déli démonok találkozásától. Elhullanak mellőled ezeren és jobbod felől miriádok, de hozzád mindez nem ér el. Csak szemeddel fogod fel és látod a bűnösök meglakolását. Mert Te vagy, Uram, az én reménységem; a Magasságost választottad magadnak menedékül. Nem jutnak el hozzád a bajok és csapás nem éri hajlékodat. Mert az Ő angyalainak megparancsolta felőled, hogy megőrizzenek téged minden utaidban; kezeiken hordoznak téged, nehogy lábadat kőbe üssed. Áspiskígyóra és viperára taposol, oroszlánt és sárkányt eltiporsz. Mivel énbennem bízott, megszabadítom őt, oltalmazom őt, mert megismerte az én nevemet. Hozzám kiált és meghallgatom őt; vele vagyok szorongattatásában és megmentem és megdicsőítem őt. Hosszú élettel ajándékozom meg őt és megmutatom néki az én üdvösségemet. Dicsőség…

13. ZSOLTÁRI KATHIZMA

91. zsoltár

Jó megvallani az Urat és énekelni a Te nevednek, óh Magasságos, hirdetni reggelenként a Te irgalmadat és éjjelenként a Te igazságodat, tízhúrú hárfával, énekkel és citerával. Mert megörvendeztettél engem cselekedeteiddel, Uram és a Te kezed műveiben vigadozom. Mily nagyok a Te műveid, Uram, mily mélységesek a Te gondolataid! A balga férfiú ezt nem tudja és az esztelen nem érti. Midőn kikelnek a bűnösök, mint a fű és előjönnek mind a törvénytelenséget cselekvők, hogy elpusztuljanak mindörökre. Te azonban Magasságos vagy mindörökké, Uram, mert íme ellenségeid elvesznek és szétszóródnak mind a törvénytelenséget cselekvők. És felmagasztaltatik az én erőm, mint az orrszarvúé és öregségem jólétben bőséges. És szemem letekint ellenségeimre és fülem hallja a gonoszul reám támadókat. Mint a pálma virágzik az igaz és mint a Libanon cédrusa gyarapodik. Akik elplántáltattak az Úr házában, a mi Istenünknek tornácaiban virágoznak. Még ősz öregkorban is gyarapodnak és boldogok ők, hogy hirdethessék; igazságos az én Uram Istenem és nincsen hamisság Őbenne.

92. zsoltár

Az Úr uralkodik, ékességbe öltözött; hatalomba öltözött az Úr és körülövezte magát és megerősítette a földkerekséget, amely nem rendül meg. Kész a Te trónusod akkortól kezdve, öröktől fogva való vagy Te. Fölemelték a folyóvizek, Uram, fölemelték a folyóvizek az ő hangjukat, fölemelik a folyóvizek az ő hullámaikat, a nagy vizek hangjaitól. Csodálatos a tenger morajlása, csodálatos a magasságban az Úr. A Te bizonyságaid nagyon bebizonyosodtak, a Te házadat illeti szentség, Uram. napok hosszáig.

93. zsoltár

Bosszúállás Istene az Úr, bosszúállás Istene szólott. Emelkedj föl, aki ítéled a földet, add meg a gőgösöknek méltó bérüket. Meddig, Uram, meddig kevélykednek a bűnösök és meddig szólnak és beszélnek igaztalanságot, meddig beszélnek még a törvénytelenséget cselekvők? Népedet, Uram, megalázták és örökségedet sanyargatták, özvegyet és jövevényt gyilkoltak és árvákat megöltek és ezt mondták: nem látja meg az Úr és nem veszi észre Jákob Istene. Értsétek meg, ti esztelenek a nép között és ti balgák, térjetek észhez! Aki a földet plántálta, Az ne hallana, vagy aki a szemet alkotta, Az ne látna? Az ne fenyítene, aki nemzeteket nevel és aki az embert tudásra tanítja? Az Úr ismeri az emberek gondolatait, hogy azok hívságosak. Boldog az az ember, akit Te nevelsz, Uram és akit a Te törvényedből tanítasz, hogy megóvjad őt a rossz napoktól, míg megássák a bűnösnek a gödröt. Bizony nem taszítja el az Úr az Ő népét és az Ő örökségét el nem hagyja, míg az igazságosság vissza nem tér ítélkezésre és követik azt az egyenes szívűek mindannyian. Kicsoda kel védelmemre a gonoszok ellen és kicsoda áll ki mellettem a törvénytelenséget cselekvőkkel szemben? Ha az Úr nem segített volna meg, kevés híján, hogy nem költözött az alvilágba az én lelkem. ha azt mondom: megingott a lábam!  – a Te irgalmad, uram, megsegít engem. uram, amikor megsokasodnak szívemben a fájdalmak, a Te vigasztalásod megelégíti lelkemet. Vajjon Hozzád férkőzhet-e a törvénytelenség ítélőszéke, amely parancsra teremt nyomorúságot? Leselkednek az igaznak lelkére és az ártatlan vért elítélik. De nékem az Úr lett menedékemmé és reménységem segítője az én Istenem. Megfizet nekik törvénytelenségükért és gonoszságuk szerint veszti el őket a mi Urunk Istenünk. Dicsőség…

94. zsoltár

Jertek, örvendezzünk az Úrnak, ujjongjunk a mi üdvözítő istenünkhöz. Siessünk az Ő színe elé magasztalással és zsoltárokban ujjongjunk Hozzá. Mert nagy Isten az Úr és nagy Király Ő minden istenek fölött. Az Ő kezében vannak a föld határai és övéi a hegyek ormai; övé a tenger, hiszen Ő alkotta és az Ő kezei formálták a szárazföldet. Jertek, hódoljunk és boruljunk le Előtte, alázkodjunk meg az Úr színe előtt, aki teremtett minket. Mert Ő a mi Istenünk, mi pedig az Ő nyájának népe és kezének juhai vagyunk. Hallgassátok ma az Ő hangját: meg ne keményítsétek szíveteket, mint lázongáskor a kísértés napján a pusztában, ahol atyáitok kísértettek Engem, próbára tettek és látták műveimet. Negyven esztendeig utáltam azt a nemzedéket és ezt mondtam: meddig tévelyegnek ezek és meddig nem ismerik utaimat? Ezért megesküdtem haragomban: nem jutnak be az Én nyugodalmamba.

95. zsoltár

Énekeljetek az Úrnak új éneket, énekelj az Úrnak, egész föld; énekeljetek az Úrnak, áldjátok az Ő nevét, hirdessétek napról napra az Ő üdvözítését. Mondjátok el a nemzeteknek az Ő dicsőségét, minden népeknek az Ő csodálatos dolgait. Mert nagy az Úr és fölöttébb dicséretes; félelmetesebb Ő minden isteneknél. Mert a pogány nemzetek minden istenei démonok csupán, de az Úr az egeket alkotta. Fennség és ékesség van az Ő színe előtt, szentség és magasztosság az Ő szentélyében. Adjátok meg, népek nemzetségei, adjátok meg az Úrnak a dicsőséget és a tiszteletet; adjátok meg az Úrnak az Ő neve dicsőségét, mutassatok be áldozatokat és lépjetek be tornácaiba; hódoljatok az Úrnak az Ő szent tornácaiban; rettegjen az Ő orcájától az egész föld. Mondjátok a pogány nemzetek között: az Úr uralkodik és szilárddá tette a földkerekséget, amely nem rendül meg; népeket megítél egyenesen. Örvendjenek az egek és vigadjon a föld; zúgjon a tenger és ami betölti azt; örüljenek a mezők és minden, ami van azokon. Akkor vigadnak majd az erdőnek minden fái az Úr színe előtt, mert jön, mert eljön megítélni a földet. Megítéli a földkerekséget igazságosan és a népeket az Ő igazságában.

96. zsoltár

Az Úr uralkodik, vigadjon a föld, örvendjen a sok sziget. Felhő és homály van körülötte, igazság és jóság az Ő trónjának támasza. Tűz jár Előtte és megégeti köröskörül az Ő ellenségeit; villámai bevilágítják a földkerekséget; látja ezt és megremeg a föld. A hegyek viaszként olvadnak el az Úr színe előtt, az egész föld Urának színe előtt. Az egek hirdetik az Ő igazságát és minden népek meglátják az Ő dicsőségét. Szégyenüljenek meg mindazok, kik faragványoknak hódolnak, kik bálványaikkal kérkednek; hódoljatok Néki minden angyalai. Hallja ezt és örvendezik Sion és vigadoznak Júdea leányai ítéleteid miatt, Urunk. Mert Te vagy a magasságos Úr az egész föld felett, messze fölötte állsz minden isteneknek. Kik az Urat szeretitek, gyűlöljétek a gonoszt; megőrzi az Úr az Ő kegyeltjeinek lelkét, a bűnösök kezéből megszabadítja őket. Világosság kél az igaznak és az egyenes szívűeknek öröm. Örvendjetek, igazak, az Úrnak és emlékezzetek meg az Ő szentségéről. Dicsőség…

97. zsoltár

Énekeljetek az Úrnak új éneket, mert csodálatos dolgokat cselekedet az Úr. Üdvösséget szerzett az Ő jobbja és az Ő szent karja. Tudtul adta az Úr az Ő üdvözítését, a pogány nemzetek előtt felfedte az Ő igazságát. Megemlékezett irgalmáról Jákob iránt és igazságáról Izráel háza iránt; látták a földnek minden határai a mi Istenünk szabadítását. Ujjongjon az Úrhoz az egész föld; énekeljetek, vigadjatok és zengedezzetek. Zengedezzetek az Úrnak citerával; citerával és zsoltár hangjával, nyújtott harsonákkal és szarukürt zengésével ujjongjatok a Király, az Úr színe előtt. Zúgjon a tenger és ami betölti azt, a földkerekség és annak lakói. A folyók együtt tapsoljanak és a hegyek vigadozzanak, mert Ő jön megítélni a földet. megítéli a földkerekséget igazságosan és  a népeket egyenesen.  

98. zsoltár

Az Úr uralkodik, reszkessenek a népek; Kerubokon ül, rendüljön meg a föld. Nagy az Úr a Sionon és magasságos Ő minden népek fölött. Vallják meg a Te nagy nevedet, mert félelmetes és szent az. És a király tisztessége az ítéletet szereti; Te készítetted az egyenességet; ítéletet és igazságosságot Te cselekedtél Jákobbal. Magasztaljátok a mi Urunkat Istenünket és boruljatok le az Ő lábainak zsámolya elé, mert szentséges Ő. Mózes és Áron van az Ő papjai között és Sámuel azok között, akik az Ő nevét hívják segítségül. Segítségül hívták az Urat és Ő meghallgatta őket, a felhőoszlopból szólott hozzájuk; megtartották az Ő bizonyosságait és a parancsolatokat, amelyeket nékik adott. Urunk Istenünk, Te meghallgattad őket; óh Isten, könyörületes voltál hozzájuk, de megbosszultad minden hiábavalóságaikat. Magasztaljátok a mi Urunkat Istenünket és hódoljatok az Ő szent hegyén, mert szent a mi Urunk Istenünk.

99. zsoltár

Ujjongjon az Úrhoz az egész föld; szolgáljatok az Úrnak örvendezéssel, járuljatok Eléje ujjongással. Tudjátok meg, hogy maga az Úr az Isten! Ő alkotott minket, nem pedig mi magunk; az Ő népe és nyájának juhai vagyunk. Lépjetek be az Ő kapuin magasztalással és tornácaiba dicsérőénekkel. Valljátok meg Őt, dicsérjétek az Ő nevét; mert jóságos az Úr, örökkévaló az Ő irgalma és nemzedékről nemzedékre megmarad az Ő igazsága.

100. zsoltár

Irgalomról és ítéletről énekelek Néked, Uram; magasztalom és figyelem a feddhetetlen utat; mikor jössz el hozzám? Szívem ártatlanságában jártam házamnak közepette, nem tűrtem meg szemeim előtt törvénytelen dolgot. Gyűlöltem a hitványságot cselekvőket, az álnok szív nem ragaszkodhatott hozzám, a tőlem elhajló gonoszról tudni nem akartam. Aki titkon rágalmazza felebarátját, azt kiűztem; a gőgös tekintetűvel és a telhetetlen szívűvel együtt nem étkeztem. Szemeim a föld hűséges emberein vannak, hogy azok üljenek énvelem; aki a feddhetetlen utat járja, az szolgálhatott nékem. Nem lakhatott az én házamban, aki kevélységet cselekszik; az igaztalanul beszélő szemeim előtt meg nem állhatott. Reggelenként megöltem a földnek minden bűnöseit, hogy kipusztítsam az Úrnak városából mindazokat, akik törvénytelenséget cselekszenek. Dicsőség…